KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/január
AMERIKA HÁBORÚI
• Kolozsi László: Megszállottak Amerika háborúi
• Barotányi Zoltán: Véres emlékek Az iraki konfliktus dokumentumfilmen
• Barkóczi Janka: A másik élete Izraeli-arab háborúk
BRET EASTON ELLIS
• Hungler Tímea: Nárcisz és Psycho Ellis Csodaországban
FRANCE NOIR
• Ádám Péter: A szorongás jegyében Henri-George Clouzot és a film noir
• Ádám Péter: A pokol bugyraiban
• Sepsi László: Véresen tálalva Új francia horrorfilmek
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Mérföldnyi festett sötétség Rembrandt és Greenaway
KEN LOACH
• Gyenge Zsolt: Ha egyet láttál, mindet láttad? Ken Loach
• Takács Ferenc: Egy szelíd szabadságharcos Szabad világ, Barátom Eric
TELEVÍZÓ
• Orosdy Dániel: Kistelepesek Szomszédok
NETMOZI
• Baski Sándor: Hamarosan a mozikban A filmelőzetesek története 2.
• Hirsch Tibor: Szecskázz! You Tube-mozi
KÖNYV
• Parragh Ádám: Ömlesztett vércsoportosítás Vajdovich Györgyi – Varga Zoltán: A vámpírfilm alakváltozatai
KRITIKA
• Stőhr Lóránt: Kötél általi bizonyítás Sopsits Árpád: A hetedik kör
• Csáki Judit: Nincs kegyelem A Nibelung-lakópark
• Tüske Zsuzsanna: Drámába zárva Halálkeringő
• Nevelős Zoltán: A tükör túloldalán Doctor Parnassus és a képzelet birodalma
MOZI
• Varró Attila: A doboz
• Baski Sándor: Woodstock a kertemben
• Kovács Marcell: Hold
• Schreiber András: California Dreamin’
• Tüske Zsuzsanna: Továbbállók
• Roboz Gábor: 51-es bolygó
• Forgács Nóra Kinga: Legmelegebb nap
• Vajda Judit: Karácsonyi történet
• Parádi Orsolya: Sárkányvadászok
• Sepsi László: Pokoli édenkert
• Szabó Noémi: Derült égből szerelem
DVD
• Alföldi Nóra: Elit halálosztók
• Pápai Zsolt: Andrzej Wajda háborús trilógiája
• Kovács Marcell: Hozzátok el nekem Alfredo Garcia fejét!
• Nagy V. Gergő: Alkonytájt

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Hogyan tiltották be a W. R., Az organizmus misztériuma című filmemet?

Makavejev Dušan

 

A filmet 1971-ben készítettem. Ültünk, kevertük a filmet, mert tudtuk, hogy látatlanban meghívták Cannes-ba. Április végén megjelent egy pornómagazinban, a Flesh-ben egy kép a filmből: meztelen emberek, a háttérben egy Lenin-fotó látható. A képet a standfotós a tudtom nélkül adta el. Másnap a szovjet követség titkára meglátogatta a Tájékoztatási Hivatalt, és közölte: mélyen meg vannak döbbenve. Ha én lettem volna a Minisztériumban, csodálkozva visszakérdeztem volna: hogy lehet, hogy ilyen gyorsan reagálnak valamire, különösen egy pornólapra? De én nem tudtam az egészről, csak másnap olvastam az újságban, hogy az ügyészség betiltotta a Flesh magazint a W. R.-ből vett pornográf fotó megjelentetése miatt. A lap kiadója elhatárolta magát a képtől és „Lenin dicső emlékének megsértésétől”. Megütött a tiltakozás hangvétele, tudtam, ez nem a mi nyelvezetünk, ez a szovjet nyelvhasználatra emlékeztetett. Meg akartam keresni a Flesh kiadóját, de valahogy senki sem tudott róla, végül egy barátom szólt, hogy egy kis cég adja ki, amely egyébként étkezési utalványokat nyomtat. A címéről rájöttem, hogy ez az a hely, amelynek utcai vitrinjében a Szovjetunióról készült képek vannak kitéve. Itt jelent meg egy színes újság, A Szovjetunió népei, kizárólag fordításokból dolgoztak. Ezek után egy irodalmi újságban közzétettem egy nyílt levelet, amit A Szovjetunió népei című újság főszerkesztőjének címeztem, s közöltem, megdöbbenve értesültem, hogy megjelent egy „Lenin dicső emlékét gyalázó” fénykép. Filmemben tényleg van meztelen kép, de az összefüggésekből kiragadták, és különben sem járultam hozzá a fotó közléséhez. Megírtam, meglep, hogy a kiadónál ilyen kalózakciókat csinálnak, s nem értem, hogy a kiadó – minden bizonnyal jól megfizetett – munkatársai miért csinálnak ilyet. Este felhívott valaki telefonon, bemutatkozott, közölte, hogy ő fordító, és azt szeretné megkérdezni, ki mondta nekem, hogy írjam meg ezt a cikket? Ismerős volt nekem ez a „ki mondta magának?”-fordulat, jól tudtam, kik használják ezt. A vonal végén nem hitte el a telefonáló, hogy „senki sem mondta”. Ő mindenáron tudni szerette volna, hol keresse az ellenséget.

Ezzel elindultak a támadások a még be sem mutatott film ellen.

Cannes-ban sikere volt a filmnek, majd három-négy héttel a fesztivál után a Lityeraturnaja Gazetában támadás indult ellene. Az első hazai kritikák, amelyek Cannes-nal egy időben jelentek meg, lelkesek voltak, de a moszkvai támadás után otthon is bírálni kezdtek. A cikkeket különös módon nem a kulturális rovatokba tördelték, hanem a politikai vezércikkek oldalára. Engem a W. R. körüli hercehurca arra a destabilizációs műveletre emlékeztet, amit a CIA csinált Chilében a katonai puccs után. Pénzeket helyeztek el nemlétező cégeknél, újságokat jelentettek meg, szóval zavarták a helyzetet. Valami hasonlót csináltak a szovjetek a filmemmel Jugoszláviában.

 

Lejegyezte: Horváth György


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/08 34. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4399