KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/február
MAGYAR MŰHELY
• Gorácz Anikó: Filmben az igazság Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Kolozsi László: A metaforagyártó Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Reményi József Tamás: Hiszen béke van Hajónapló ’89 – ’09
HANEKE
• Földényi F. László: A lélek kulisszái Michael Haneke: A fehér szalag
• Pálos Máté: Sokkterápia Haneke trilógiája
OLASZ POLISZ
• Pintér Judit: Távol Rómától Ermanno Olmi: Valóság és utópia
• Bikácsy Gergely: Isteni kajmánok Olasz elnökfilmek
SHERLOCK HOLMES
• Takács Ferenc: A detektív és a dandy Sherlock Holmes a moziban
• N. N.: Sherlock Holmes filmen
• Baski Sándor: Sherlock, a spíler Guy Ritchie: Sherlock Holmes
MESEDIMENZIÓK
• Géczi Zoltán: Kreatív káosz, áldott zűrzavar Mai amerikai animáció
• Szabó Noémi: Újratöltve Klasszikus gyerekmesék
• Klág Dávid: A bábok élete Anilogue
• Hámori György: Lengyel hardkor Beszélgetés Tomek Baginskival
• Sepsi László: Nextgen Avatar
• Varró Attila: Végtelen történetek Égenjárók
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Langyosabb napok Verzió: Húsz év demokrácia
NETMOZI
• Baski Sándor: Csalfa remények A filmelőzetesek története 2
KÖNYV
• Kelecsényi László: Senki sem tökéletes 303 magyar filmszínész
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: A lúzer utolsó éjszakája Köntörfalak
• Barotányi Zoltán: Tizenhat tonna Kapitalizmus – Egy szerelmi történet
MOZI
• Klág Dávid: Egek ura
• Vajda Judit: Mások vagyunk
• Kolozsi László: Dot.com
• Sepsi László: Pandorum
• Schreiber András: Báthory – A legenda másik arca
• Alföldi Nóra: Vén csontok
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá Bliss!
• Kovács Marcell: Az áruló szív
• Varró Attila: Szállítmány
• Pápai Zsolt: Kádár
• Nevelős Zoltán: Mocskos zsaru
DVD
• Nagy V. Gergő: Spagetti-western kollekció 2.
• Pápai Zsolt: Zsebtolvaj
• Alföldi Nóra: 9-es terv a világűrből
• Varró Attila: Az utolsó cowboy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hart háborúja

Herpai Gergely

 

A katonai büntető vagy fogolytáboros témában a legnagyobb etalon Sidney Lumet Dombja, úgyhogy nagyon nehéz dolga van annak a rendezőnek, aki a szokásos motívumok feszegetésével próbálkozik (az őrök embertelensége, a foglyok lázadozása, a bátor tiszt szervezkedése és így tovább). Így merült hamar a feledés homályába a Magyarországon végül is nem forgalmazott, Robert Redford főszereplésével készült, kicsit klisészagú Utolsó erőd is. Talán ezt szerette volna elkerülni Gregory Hoblit a Hart háborújával: most a megszokottnál kevésbé leegyszerűsített konfliktusokkal és érdekesebb karakterekkel találkozunk. (Igaz, egy John Katzenbach regény feldolgozásáról van szó…)

A második világháborúban játszódó film főszereplője, Hart őrnagy (Colin Farrel) egy meghasonlott fiatal tiszt, akit gyötör a lelkiismeret, mert kínzás hatására fontos adatokat árult el az ellenségnek. A katonai fogolytáborba kerülve eleinte nehezen tud beilleszkedni, amelyben az is közrejátszik, hogy a rabok vezetője, a hősiesnek tartott McNamara ezredes (Bruce Willis) megneszeli az árulást, és Hartot a közlegények közé szállásoltatja el. De hamarosan kiderül, hogy Hartnak nincs is igazán miért szégyenkeznie: a nagy bajtársiasságot színlelő amerikai foglyok között csúnya faji villongások ütik fel a fejüket, amikor színes bőrű tisztek kerülnek Hart mellé. Innentől már egyre furcsábban alakulnak az események. A fiatal őrnagy egy, a táborban elkövetett gyilkosság kapcsán folytatott perben – kénytelen kelletlen – a védő szerepét vállalja el, s így akarata ellenére komoly konfliktusba keveredik az egyre kevésbé szimpatikus McNamarával, az eleinte embertelennek és cinikusnak tűnő német lágerparancsnok viszont valamiért segíti Hartot.

Sajnos az érdekes szituáció felállta után a film második felétől minden visszakerül a szokásos, kicsit amerikai ízű, helyenként kiszámítható és patetikus kerékvágásba. Az egész filmet talán a nem mindennapi körülmények között zajló per menti meg, amelyben foglyok és fogva tartottak egyaránt részt vesznek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/05 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2559