KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/február
MAGYAR MŰHELY
• Gorácz Anikó: Filmben az igazság Beszélgetés Jancsó Miklóssal
• Kolozsi László: A metaforagyártó Beszélgetés Hajdu Szabolccsal
• Reményi József Tamás: Hiszen béke van Hajónapló ’89 – ’09
HANEKE
• Földényi F. László: A lélek kulisszái Michael Haneke: A fehér szalag
• Pálos Máté: Sokkterápia Haneke trilógiája
OLASZ POLISZ
• Pintér Judit: Távol Rómától Ermanno Olmi: Valóság és utópia
• Bikácsy Gergely: Isteni kajmánok Olasz elnökfilmek
SHERLOCK HOLMES
• Takács Ferenc: A detektív és a dandy Sherlock Holmes a moziban
• N. N.: Sherlock Holmes filmen
• Baski Sándor: Sherlock, a spíler Guy Ritchie: Sherlock Holmes
MESEDIMENZIÓK
• Géczi Zoltán: Kreatív káosz, áldott zűrzavar Mai amerikai animáció
• Szabó Noémi: Újratöltve Klasszikus gyerekmesék
• Klág Dávid: A bábok élete Anilogue
• Hámori György: Lengyel hardkor Beszélgetés Tomek Baginskival
• Sepsi László: Nextgen Avatar
• Varró Attila: Végtelen történetek Égenjárók
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Langyosabb napok Verzió: Húsz év demokrácia
NETMOZI
• Baski Sándor: Csalfa remények A filmelőzetesek története 2
KÖNYV
• Kelecsényi László: Senki sem tökéletes 303 magyar filmszínész
KRITIKA
• Schubert Gusztáv: A lúzer utolsó éjszakája Köntörfalak
• Barotányi Zoltán: Tizenhat tonna Kapitalizmus – Egy szerelmi történet
MOZI
• Klág Dávid: Egek ura
• Vajda Judit: Mások vagyunk
• Kolozsi László: Dot.com
• Sepsi László: Pandorum
• Schreiber András: Báthory – A legenda másik arca
• Alföldi Nóra: Vén csontok
• Tüske Zsuzsanna: Hajrá Bliss!
• Kovács Marcell: Az áruló szív
• Varró Attila: Szállítmány
• Pápai Zsolt: Kádár
• Nevelős Zoltán: Mocskos zsaru
DVD
• Nagy V. Gergő: Spagetti-western kollekció 2.
• Pápai Zsolt: Zsebtolvaj
• Alföldi Nóra: 9-es terv a világűrből
• Varró Attila: Az utolsó cowboy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Először férjnél

Kovács András Bálint

 

A film munkásnő hőse negyven-valahány éves korában megy férjhez. Húsz évvel ezelőtt elhagyta a szeretője, azóta egyedül neveli kislányát, és húsz év alatt nem akadt férfi, akiben társra lelhetett volna. Azaz akadt egy, de azt a hatéves forma kislány nem fogadta el apukának, mert szőrös volt a füle. Így aztán az asszony tovább él egyedül, és tovább dolgozik becsületesen gyermekére; ugyanakkor a társkeresésről sem mond le. Lánya mégis hamarabb megy férjhez, mint ő.

De kihez? Egy naplopóhoz, aki fejébe vette, hogy filmszínész lesz, pedig tehetségtelen, és amikor ezt egy rendező a szemébe mondja, furcsamód anyósán tölti ki mérgét.

Ekkor meginog a kis család lába alatt a talaj (s nemcsak jelképesen: épp egy hajón ebédelnek, és egy szárnyashajó halad el mellettük ebben a pillanatban). Az anyának a családi béke helyreállítása érdekében el kell mennie otthonról.

Ez az a pont, ahol a rendező talán túl sokat vállalt magára: a film eddig egységesen langyos hangulata most egyszerre drámaivá válik, de úgy, hogy e fordulat emberi motívumai nem igazán meggyőzőek. A lányról annyit tudunk, hogy népitáncos, angol iskolába szeretett volna járni és szégyelli, hogy anyja edényeket mosogat egy laboratóriumban. Őt, és ifjú férjét elsősorban az érvényesülési vággyal és a fizikai munkától való berzenkedéssel jellemzi a film. Hejfic szerint mintha ezek a tulajdonságok kellőképpen megmagyarázzák azt, hogy valaki képes éjnek idején anyját saját lakásából kiebrudalni. De az anya társra lel egy vidéken élő, dolgos özvegyember személyében. És amikor hazamegy a holmijáért, otthon rendetlenséget meg a tönkrement házasságtól bánatos lányát találja, és a tévében az elérhetetlen népitánc együttes ad műsort. Képi gondolatában, hangulatában hatásos lenne ez a befejezés, ha mögötte nem lenne az a veszélyesen leegyszerűsített világkép, miszerint a boldog élethez csupán a munka megbecsülésére és jó családi életre van szükség.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7401