KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/március
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Tiszta Amerika Magyar filmipar
• Kolozsi László: Magyar kopó Hazai bűnfilmek
• Schreiber András: Pótkávé Bűnügyi tévémagazinok
EDGAR ALLAN POE
• Géczi Zoltán: Míg e rejtélyt meglesem Edgar Allan Poe
• Janisch Attila: Az inga alatt A filmszerűtlen Poe
ALVILÁGI AMERIKA
• Roboz Gábor: A bánatos krónikás Dennis Lehane
EDGAR ALLAN POE
• Kovács Marcell: Többször használatos rémálmok Poe és Corman
KAMASZMOZI
• Varró Attila: A változás kora Farkasember-filmek
• Vajda Judit: Grimm és az idegenek Nem félek a farkastól
• Jankovics Márton: A korona súlya Kamaszkirálynők
• Forgács Nóra Kinga: Nem leányálom Andrea Arnold: Akvárium; Lone Scherfig: Egy lányról
OLIVEIRA 101
• Forgách András: Az öregkor diszkrét bája Manoel de Oliveira
ÉSZAK-KOREA
• Teszár Dávid: Remetediktatúra Dokumentumfilmek Észak-Koreáról
• Csoma Mózes: Pulgaszari Sin Szang Ok megpróbáltatásai
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Cigányút
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Filmsziget BBS 50
• Grunwalsky Ferenc: A Sáncban
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Szigorúan nyilvános Rejtett kamerás műsorok
• Baski Sándor: Csak egy kattintás A filmelőzetesek története 3.
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Körkörös történelem Oda az igazság
• Bori Erzsébet: Vendégjáték Erdélyben Peter Strickland: Varga Katalin
• Gorácz Anikó: Háromszög franciaágyra Májusi zápor
MOZI
• Vincze Teréz: Éhség
• Schreiber András: Kilenc
• Baski Sándor: A sötétség határán
• Fekete Tamás: Mindenki megvan
• Varró Attila: Komfortos mennyország
• Kovács Marcell: Éli könyve
• Sepsi László: Légió
• Teszár Dávid: Milarepa
• Tüske Zsuzsanna: Testvérek
• Parádi Orsolya: Coco Chanel és Igor Sztravinszkij
• Vajda Judit: Fekete villám
• Alföldi Nóra: 9
DVD
• Ádám Péter: Truffaut-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: A vonat
• Alföldi Nóra: Náci zombik
• Tosoki Gyula: Idegenek Velencében

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dermesztő szenvedélyek

Békés Pál

Minden dolgok mélyén – és ez alól egy mégoly rafinált film sem kivétel, mint a Dermesztő szenvedélyek – végtelenül egyszerű közhelyek lappanganak. Ilyesfélék: sose higgy a nőknek! És persze tucatnyi más, köztük egy hajszállal árnyaltabbak is. Például: egy pszichiáter soha, semmi körülmények között ne bonyolódjék szerelmi viszonyba páciensével, de még annak rokonságával sem, mert abból beláthatatlan bonyodalmak származhatnak! Lám, éppen ez történik a jóképű San Francisco-i pszichiáterrel is: a káprázatos Kim Basinger csapdájába esik. Ha Freud Álomfejtéseinek egy mellékes adaléka föl nem ébresztené gyanakvását, akkor talán meg sem érintené a kétely: vajon helyesen tette-e, amikor egy ritka, beszámíthatatlan állapotot okozó betegségre hivatkozva fölmenttette a bíróságon a férjgyilkos asszonyt. Hátistennek a gyanú fölébred, s a vonzó elmegyógyász megsejti: balek volt. Akcióba lép, s ennek révén a Dermesztő szenvedélyek akciófilmbe fordul. A psziché mezői helyett immár valóságos San Francisco környéki mezőkön zajlik a hajsza, mígnem egy magányosan meredező, s a film freudi szelleméből következően csakis fallikus asszociációkat kelthető világítótoronyban megtörténik a végső összecsapás. A gonosz annak rendje és módja szerint a mélybe zuhan, s az ármányt elnyelik a habok. A rendező azonban kifinomultabb alkat, hogysem ezzel a klasszikusan egyszerű megoldással beérné. A tanulságok összegzésére hivatott epilógus-jelenetben egyértelműen jelzi: mindaz, amit Kim Basinger magával vitt a hullámsírba, tovább él húgában – a veszedelem nem múlt el, készül az újabb gyilkosság.

A kelleténél valamivel hosszabb Dermesztő szenvedélyek messze felülmúlja az utóbbi időben vászonra került amerikai mozidarabok átlagát (nem mintha ez különösebb teljesítmény volna), feszes, pontos, a figyelmet mindvégig leköti, egészében véve hatásos és meggyőző; én például soha-soha-soha nem fogok szerelmi viszonyba keveredni pácienseimmel, s ennek csupán egyik oka, hogy nem vagyok pszichiáter.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=580