KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/március
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Tiszta Amerika Magyar filmipar
• Kolozsi László: Magyar kopó Hazai bűnfilmek
• Schreiber András: Pótkávé Bűnügyi tévémagazinok
EDGAR ALLAN POE
• Géczi Zoltán: Míg e rejtélyt meglesem Edgar Allan Poe
• Janisch Attila: Az inga alatt A filmszerűtlen Poe
ALVILÁGI AMERIKA
• Roboz Gábor: A bánatos krónikás Dennis Lehane
EDGAR ALLAN POE
• Kovács Marcell: Többször használatos rémálmok Poe és Corman
KAMASZMOZI
• Varró Attila: A változás kora Farkasember-filmek
• Vajda Judit: Grimm és az idegenek Nem félek a farkastól
• Jankovics Márton: A korona súlya Kamaszkirálynők
• Forgács Nóra Kinga: Nem leányálom Andrea Arnold: Akvárium; Lone Scherfig: Egy lányról
OLIVEIRA 101
• Forgách András: Az öregkor diszkrét bája Manoel de Oliveira
ÉSZAK-KOREA
• Teszár Dávid: Remetediktatúra Dokumentumfilmek Észak-Koreáról
• Csoma Mózes: Pulgaszari Sin Szang Ok megpróbáltatásai
FESZTIVÁL
• Barkóczi Janka: Cigányút
KÖNYV
• Schubert Gusztáv: Filmsziget BBS 50
• Grunwalsky Ferenc: A Sáncban
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Szigorúan nyilvános Rejtett kamerás műsorok
• Baski Sándor: Csak egy kattintás A filmelőzetesek története 3.
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Körkörös történelem Oda az igazság
• Bori Erzsébet: Vendégjáték Erdélyben Peter Strickland: Varga Katalin
• Gorácz Anikó: Háromszög franciaágyra Májusi zápor
MOZI
• Vincze Teréz: Éhség
• Schreiber András: Kilenc
• Baski Sándor: A sötétség határán
• Fekete Tamás: Mindenki megvan
• Varró Attila: Komfortos mennyország
• Kovács Marcell: Éli könyve
• Sepsi László: Légió
• Teszár Dávid: Milarepa
• Tüske Zsuzsanna: Testvérek
• Parádi Orsolya: Coco Chanel és Igor Sztravinszkij
• Vajda Judit: Fekete villám
• Alföldi Nóra: 9
DVD
• Ádám Péter: Truffaut-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: A vonat
• Alföldi Nóra: Náci zombik
• Tosoki Gyula: Idegenek Velencében

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Norma Rae

Karcsai Kulcsár István

Martin Rittet a nevezetes Kazan–Strasberg színiiskola indította el a pályán. Sikeres színészi alakításai és színpadi rendezései voltak a Broadway-n. Később a televízió hódította el. Mint filmrendező a hollywoodi filmvilág egyik legbecsületesebb képviselőjének bizonyult, zaklatták is az ötvenes években, ennek a kornak keserű emlékét idézte fel A jónevű senkiben.

Legutóbbi filmjében, a Norma Rae-ben, híven haladó társadalmi magatartásához, ismét szociális témát feszeget. Szakszervezeti aktivista érkezik New Yorkból a déli kisvárosba, egy textilüzemben szakszervezeti sejtet próbál létrehozni. Egy értelmes szövőnő segítségével ez sikerül is neki. Mindez nagyon tervszerűen, persze elkerülhetetlen összetűzésekkel, de végül is különösebb izgalmak nélkül történik. Eszünkbe jut Zavattini, „a neorealizmus pápája”, akinek álma olyan film létrehozása volt, „amely mindössze annyit mond el, hogy egy ember él, eszik, dolgozik, iszik, és melyben mindez csodálatos képpé alakul és bátorító példává lesz”. Martin Ritt filmje a cselekménytelenségnek ezt az eszményét meg is valósítja, csak éppen a zavattini-i követelmények csattanósan megfogalmazott lényege nélkül.

Sally Field, a női főszereplő, Cannes-ban a legjobb alakítás díját nyerte, ami nyilván az amerikai színjátszásra jellemző lélektani realizmust mesteriskolában tanuló, majd tanító Ritt színészvezetését is dicséri.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7697