KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/április
FILMSZEMLE UTÁN
• Gelencsér Gábor: Finomhangolás Játékfilmek
• Pápai Zsolt: Túlságosan csendes magány Kísérleti és kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Széna vagy szalma? Dokumentumfilmek
• Hirsch Tibor: Megváltás, ha ólálkodik Bibliotheque Pascal
APOKALIPSZIS MOST
• Sepsi László: Átokföldjén Válság és poszt-apokalipszis
• Nevelős Zoltán: A vég és a kezdet John Hillcoat: Az út
• Kovács Marcell: Spagetti apokalipszis Olasz Mad Max
BERLINI RETRO
• Ruprech Dániel: Sötét éjjel történt A német film és a film noir
• Schreiber András: Keleti oldal, nyugati oldal Berlin retro
ROHMER
• Bikácsy Gergely: Mosolygó szeminárium Eric Rohmer
EZO TV
• Sipos Júlia: Szellemjárta képernyő Tudomány és ezotéria
• Kemenes Tamás: Szabad-e zsírszalonnát enni fényhez? Ezo TV
• Soós Tamás: A semmittudás egyeteme Tévé és kultúra
• Kolozsi László: Pécsi misztérium Soós Péter: Géniusz, az alkimista
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Valaki ott fenn Shawn Levy: Paul Newman
FESZTIVÁL
• Báron György: A kalifa tornya tövében Dubai
KRITIKA
• Csillag Márton: Három könnyű darab Presszó 10 év, Szélcsend, Szinglik éjszakája
• Gorácz Anikó: Emberkísérlet Almási Réka: Team Building
• Reményi József Tamás: Hárman a padon Makk Károly: Így, ahogy vagytok
• Alföldi Nóra: Showban-rosszban Dömötör Tamás: Czukor show
• Varró Attila: Királyi krokettpálya Tim Burton: Alice Csodaországban
MOZI
• Zalán Márk: Elveszett személyek körzete
• Forgács Nóra Kinga: Itt is, ott is
• Baski Sándor: Agora
• Alföldi Nóra: Minden kút Rómába vezet
• Schreiber András: Vigyázat, ehető!
• Barkóczi Janka: Ajami
• Sepsi László: Kecskebűvölők
• Vajda Judit: Igazából apa
• Varró Attila: Kém a szomszédban
DVD
• Alföldi Nóra: The Rolling Stones – Gimme Shelter
• Baski Sándor: Ahol a vadak várnak
• Pápai Zsolt: Szia, anyu!
• Tosoki Gyula: Az alkonyat harcosa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Farkas

Hungler Tímea

Az idei nyár amerikai sikerfilmjében a személyiségzavar különösen teliholdas éjszakákon tombol, és harapás útján terjed. Tömörebben: szedi áldozatait a farkasember! A kezdeti kockákon még férfiasan gyapjas Jack Nicholson – miután megmarja egy ronda szürke farkas – egyre szőrösebbé és ordasabbá válik.

Az evolúciós elbizonytalanodás nem csupán a külsején hagy nyomot, de a táplálkozási szokásaiban is. Az út a mogyorós kenyértől vezet egészen a hűtlen feleségig; közbülső állomásként megemlítendő még egy őzgida, valamint egy galeritag (ez utóbbi nem lehetett túlzott gasztronómiai élmény, mert csupán két ujját harapta le).

A farkas természetesen csak Piroska mellett érezheti magát teljes értékű (farkas)embernek. Michelle Pfeiffer emlékeztet is annyiban a mesebelire, hogy nagymamája (itt apukája) az erdő szélén lakik, múltja azonban már nem nélkülözi az ellen-idilli elemeket. Gyógyult narkomán, aki egy halott anya és egy öngyilkossá lett skizoid öcs emlékével él együtt. A változtatás igénye ennyi frusztráció után érthető; egy farkas mégiscsak szórakoztatóbb társaság!

A hosszú távú boldogság – köszönhetően annak, hogy a filmben tízpercenként holdtölte van – kivitelezhetetlen. A hullák és a megharapottak száma egyre nő, ami felettébb gyanússá válik a rendőrségnek; ki is szállnak. Ráadásul a darwini késztetés is fokozódik. Bármennyire proteintől dúsított hát Michelle Pfeiffer hajrengetege, Nicholsont már hívja a vadon szava…! Megy is, négykézláb bevágtat az erdőbe, bizonyításképpen: micsoda egy állat!

Kétségbeesni azonban nincs okunk; időközben a hősnőben szintén elharapódzott az állati DNS, nincs akadálya a heppiendnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=758