KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/április
FILMSZEMLE UTÁN
• Gelencsér Gábor: Finomhangolás Játékfilmek
• Pápai Zsolt: Túlságosan csendes magány Kísérleti és kisjátékfilmek
• Muhi Klára: Széna vagy szalma? Dokumentumfilmek
• Hirsch Tibor: Megváltás, ha ólálkodik Bibliotheque Pascal
APOKALIPSZIS MOST
• Sepsi László: Átokföldjén Válság és poszt-apokalipszis
• Nevelős Zoltán: A vég és a kezdet John Hillcoat: Az út
• Kovács Marcell: Spagetti apokalipszis Olasz Mad Max
BERLINI RETRO
• Ruprech Dániel: Sötét éjjel történt A német film és a film noir
• Schreiber András: Keleti oldal, nyugati oldal Berlin retro
ROHMER
• Bikácsy Gergely: Mosolygó szeminárium Eric Rohmer
EZO TV
• Sipos Júlia: Szellemjárta képernyő Tudomány és ezotéria
• Kemenes Tamás: Szabad-e zsírszalonnát enni fényhez? Ezo TV
• Soós Tamás: A semmittudás egyeteme Tévé és kultúra
• Kolozsi László: Pécsi misztérium Soós Péter: Géniusz, az alkimista
KÖNYV
• Pápai Zsolt: Valaki ott fenn Shawn Levy: Paul Newman
FESZTIVÁL
• Báron György: A kalifa tornya tövében Dubai
KRITIKA
• Csillag Márton: Három könnyű darab Presszó 10 év, Szélcsend, Szinglik éjszakája
• Gorácz Anikó: Emberkísérlet Almási Réka: Team Building
• Reményi József Tamás: Hárman a padon Makk Károly: Így, ahogy vagytok
• Alföldi Nóra: Showban-rosszban Dömötör Tamás: Czukor show
• Varró Attila: Királyi krokettpálya Tim Burton: Alice Csodaországban
MOZI
• Zalán Márk: Elveszett személyek körzete
• Forgács Nóra Kinga: Itt is, ott is
• Baski Sándor: Agora
• Alföldi Nóra: Minden kút Rómába vezet
• Schreiber András: Vigyázat, ehető!
• Barkóczi Janka: Ajami
• Sepsi László: Kecskebűvölők
• Vajda Judit: Igazából apa
• Varró Attila: Kém a szomszédban
DVD
• Alföldi Nóra: The Rolling Stones – Gimme Shelter
• Baski Sándor: Ahol a vadak várnak
• Pápai Zsolt: Szia, anyu!
• Tosoki Gyula: Az alkonyat harcosa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Filmszínészek?

Máriássy Judit

A tetszetős kötet, melyet a Mafilm adott ki az 1980-as játékfilmszemle alkalmából, Hámori András szerkesztésében, a fenti címet viseli – kérdőjel nélkül. Célja, hogy egyenként és együttesen bemutassa azokat a magyar színészeket, akik a filmgyár 1977-ben született saját társulatának tagjai a legszorosabban vett jelen időben. Néhány egészen kitűnő, művészi és emberi portrét szellemesen és elfogultan felvázoló jellemzés (mellette néhány gyengébb, érdektelenebb), pontos-hűvös életrajzi adatok, és jórészt a riportalany szerepét alakító színész bölcsességétől vagy csacskaságától függő rövid interjúk lennének hivatottak meggyőzni arról, hogy a Lumumba utcában végre sikerült megvalósítani a réges-régi tervet: a filmet főhivatásként szolgáló színészkollektíva leveszi a rendezők és gyártásvezetők válláról a kínzó színészhiány és az egyre bonyolultabb egyeztetés gondját. Erről szól Föld Ottónak, a Mafilm igazgatójának bevezető nyilatkozata. De csak az.

A portrék és vallomások mást mondanak. Ez a más is jelentős, ez a más is esemény, de inkább a honi színészet problémáinak tükre, semmint a filmművészeté. Vajon ki hinné azt, hogy ha Garas Dezső, aki most, 1980-ban a Bűn és bűnhődésben (Vígszínház) a Pisti a vérzivatarban (Pesti Színház) és az Emigránsokban (Játékszín) remekel és hajol meg esténként a színpadon, filmszínészebb attól, hogy személyazonossági igazolványában és munkakönyvében a Mafilm szerepel munkaadóként? Vagy megfordítva: Cserhalmi György, Monori Lili kevésbé lett volna par excellence filmszínész az idő tájt, amikor az egyik estén Shakespeare-t játszott, a másikon Sarkadi Imre darabjában lépett fel egy-egy színtársulat tagjaként? S ha ehhez még hozzágondolom, hogy a hányatott sorsú, munkaéhes színészek, mint Sólyom Ildikó, Soós Edit, Cserhalmi Erzsébet semmivel sem láthatók gyakrabban filmen, mint mielőtt a Mafilm-társulathoz szegődtek, a filmszínészi „csapat” funkciója némileg megkérdőjelezhető.

Csakhogy az a más, melynek képe a vallomásokból kibontakozik, ígéretes és egészséges jelenségről szól. A filmgyári társulat legalizálja azt az életformát, szabadságot, amit a nehezen alkalmazkodó, a magukat inkább önmagukban, semmint szabályos együttesben érvényesítő művészek világszerte gyakorolnak (és gyakoroltak egykor Magyarországon is) –: a szerepre szerződés jogát, a „szabadúszást”. Méghozzá úgy, hogy nem kell vállalniuk a szabadúszás kockázatával járó létbizonytalanságot. Egyik-másik nyilatkozat – Harsányi Gáboré, Balázsovits Lajosé – érzékletesen jelzi a személyes döntésnek e tudatos indokát. Hitem szerint persze az sem lesz „áruló”, aki előbb-utóbb megsokallván a szabadságot, s ha éppen olyan színház kínálja majd szerződéssel, szerepekkel, amely vonzza őt – elhagyná a jótékony Mafilm-társulatot. Volt már rá példa. Lesz is. Az ellenkezőjére hasonlóképpen. Maga a mozgás az, ami üdvözölendő. S aminek végső soron a film és a színház egyaránt nyertese.

A csinos kötetet érdemes lenne több nyelven megjelentetni. A nemzetközi színészbörzén hasznos reklámanyagként használhatnák. Ez esetben csak „A magyar filmtörténet színtársulata” című eszmefuttatást mellőzhetné a szerkesztő az összeállításból. Nehogy a magyar film külföldi hívei és ismerősei is meglepődjenek azon, hogy a dolgozat írója a múlt és a jelen magyar filmszínészeinek sorából alig nyolc-tízét érdemesít a filmszínész rangra; elfelejtvén, hogy – akár tetszik, akár nem – az volt Csortos Gyula, Rajnai Gábor, Somlay Arthur, Mezey Mária, Kiss Manyi, hogy Moszkvában az idősebb korosztály magyar filmszínészként ismeri Gaál Franciska nevét, s hogy filmszínész is Dayka Margit, Darvas Iván, Ruttkai Éva, Tolnay Klári, és státuszától függetlenül már rég az volt Garas Dezső.

És még sokan mások.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7855