KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/május
KUROSAWA 100
• Lajta Gábor: Filmalkímia Kurosawa, a mozgóképfestő
• Báron György: A vasút kapujában Rashomon-variációk
SKANDINÁV VÉR
• Klág Dávid: A dán døg Nicolas Winding Refn
• Szalkai Réka: Egy vérbeli szerencsejátékos Beszélgetés Winding Refn-nel
• Schubert Gusztáv: Svéd para Niels Alden Oplev: A tetovált lány
• Pintér Judit Nóra: Belső pokol Lars von Trier: Antikrisztus
ANIMA-TREND
• Varga Zoltán: Összeraklak, szétszedlek A gyurmafilm paradoxonai
• G. Kovács László: Lázadás, szürrealizmus, szabadság Beszélgetés Jan ©vankmajerrel
• Roboz Gábor: Szörnysimogató Dean DeBlois - Chris Sanders: Így neveld a sárkányodat
• Zalán Vince: Mentőöv nélkül? Beszélgetés M. Tóth Gézával
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Múltnak mámora Berlin
TELEVÍZÓ
• Ruprech Dániel: Az FBI titkos ügyei X-akták; A rejtély
• Schreiber András: Démon képében Női látnokok
• Baski Sándor: A jegesmedvék nem azok, aminek látszanak Lost-kultusz
KÖNYV
• Varga Zoltán: Műfaji képeskönyvek 101 horror film…; 101 sci-fi film…
KRITIKA
• Csillag Márton: Szívükben bomba van Jean-Pierre Jeunet: Micmacs – (N)agyban megy a kavarás
• Vajda Judit: Apáról fiúra Mátyássy Áron: Átok
• Barkóczi Janka: Filmforgalmazás 2.0 Helyzetek és gyakorlatok
MOZI
• Forgács Nóra Kinga:
• Nevelős Zoltán: Revans
• Géczi Zoltán: Brooklyn mélyén
• Baski Sándor: 52-es történet
• Barkóczi Janka: Sivatag virága
• Varró Attila: Tébolyultak
• Vajda Judit: Kínai lány
• Sepsi László: Vinyan – Az elveszett lelkek
• Tüske Zsuzsanna: Kedves John
• Roboz Gábor: Emlékezz rám
• Fekete Tamás: Titánok harca
• Alföldi Nóra: Túl jó nő a csajom
• Gelencsér Gábor: Kígyótojás
• Salamon Tamás: (500) nap nyár
• Varga Zoltán: Pillangó úrfi
• Alföldi Nóra: The Great Buck Howard – Tökéletlen trükk

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják

Benke Attila

HHhH – amerikai-angol-belga-francia, 2017. Rendező: Cédric Jimenez. Írta: Laurent Binet, Cédric Jimenez, David Farr. Kép: Laurent Tangy. Szereplők: Jason Clarke (Heydrich), Rosamund Pike (Lina), Stephen Graham (Himmler), Jack O’Connell (Kubiš), Mia Wasikowska (Anna). Gyártó: Adama Pictures / Légende Films. Forgalmazó: Big Bang Media Kft. Szinkronizált. 120 perc.

A második világháború egy-egy drámai eseményét a tengelyhatalmak szemszögéből bemutatni veszélyes feladat, a Sztálingrádnak (1993) vagy A bukásnak (2004) mégis sikerült úgy megtört emberi lényként ábrázolnia a németeket, nácikat, hogy közben ne oldozza fel őket bűneik alól. Cédric Jimenez is erre tett kísérletet a HHhH-val, melyben a rettegett SS-vezér, a megszállt Csehország kegyetlen helytartója, Reinhard Heydrich emberi oldalát kellene megismernünk.

A HHhH Laurent Binet azonos című szubjektív, de hiteles dokumentumokra alapozott történelmi regényét követi. (A Heydrich elleni merényletről 2016-ban már készült egy film, Sean Ellis Anthropoid-ja.) A mű párhuzamosan mutatja be a haditengerészből náci vezetővé váló Heydrich ténykedését, és az ellene merényletet elkövető cseh Jan Kubią és a szlovák Jozef Gabčík felkészülését az 1942 májusában végrehajtott Anthropoid-hadműveletre. Így a HHhH nem a „mi történt?”, hanem a „hogyan?” és a „miért?” kérdések miatt lehetne izgalmas. Ám a film megmarad felszínes – bár expresszív-drámai stílusa miatt hatásos – háborús thrillernek. Habár Cédric Jimenez már a film elején is erőlködve bizonygatja, hogy a helytartóként rendkívül brutális Reinhard Heydrich amúgy remek családapa, de a szadista gonosztevő képét nem képes árnyalni. A legérdekesebb jelenet egyértelműen Heydrich haláltusája, ilyen érzékletesen és kreatívan kevesen tudták ábrázolni az elmúlást: eleinte furcsa színek, majd képi torzítások, végül lassú elsötétedés jelzik, hogy a legyőzhetetlennek hitt gonosz is halandó. Ráadásul Heydrich mellett a két cseh/szlovák ellenállót sem sikerült kellőképp izgalmassá tenni, jóllehet, a nácik ellen folytatott elkeseredett, végső küzdelmük minden filmes túlzás ellenére igen drámai. Kár, hogy a HHhH inkább sokkoló akciójelenetei miatt hatásos, egyszer élvezhető történelmi kalandfilm, és nem emlékezetes dráma, ami valójában lenni szeretett volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/11 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13452