KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/május
KUROSAWA 100
• Lajta Gábor: Filmalkímia Kurosawa, a mozgóképfestő
• Báron György: A vasút kapujában Rashomon-variációk
SKANDINÁV VÉR
• Klág Dávid: A dán døg Nicolas Winding Refn
• Szalkai Réka: Egy vérbeli szerencsejátékos Beszélgetés Winding Refn-nel
• Schubert Gusztáv: Svéd para Niels Alden Oplev: A tetovált lány
• Pintér Judit Nóra: Belső pokol Lars von Trier: Antikrisztus
ANIMA-TREND
• Varga Zoltán: Összeraklak, szétszedlek A gyurmafilm paradoxonai
• G. Kovács László: Lázadás, szürrealizmus, szabadság Beszélgetés Jan ©vankmajerrel
• Roboz Gábor: Szörnysimogató Dean DeBlois - Chris Sanders: Így neveld a sárkányodat
• Zalán Vince: Mentőöv nélkül? Beszélgetés M. Tóth Gézával
FESZTIVÁL
• Schreiber András: Múltnak mámora Berlin
TELEVÍZÓ
• Ruprech Dániel: Az FBI titkos ügyei X-akták; A rejtély
• Schreiber András: Démon képében Női látnokok
• Baski Sándor: A jegesmedvék nem azok, aminek látszanak Lost-kultusz
KÖNYV
• Varga Zoltán: Műfaji képeskönyvek 101 horror film…; 101 sci-fi film…
KRITIKA
• Csillag Márton: Szívükben bomba van Jean-Pierre Jeunet: Micmacs – (N)agyban megy a kavarás
• Vajda Judit: Apáról fiúra Mátyássy Áron: Átok
• Barkóczi Janka: Filmforgalmazás 2.0 Helyzetek és gyakorlatok
MOZI
• Forgács Nóra Kinga:
• Nevelős Zoltán: Revans
• Géczi Zoltán: Brooklyn mélyén
• Baski Sándor: 52-es történet
• Barkóczi Janka: Sivatag virága
• Varró Attila: Tébolyultak
• Vajda Judit: Kínai lány
• Sepsi László: Vinyan – Az elveszett lelkek
• Tüske Zsuzsanna: Kedves John
• Roboz Gábor: Emlékezz rám
• Fekete Tamás: Titánok harca
• Alföldi Nóra: Túl jó nő a csajom
• Gelencsér Gábor: Kígyótojás
• Salamon Tamás: (500) nap nyár
• Varga Zoltán: Pillangó úrfi
• Alföldi Nóra: The Great Buck Howard – Tökéletlen trükk

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Benzin, étel, szállás

Báron György

Allison Anders kisasszony filmje azon a New York-i Filmfórumon tűnt fel, mely szándéka szerint úgynevezett „független filmeket” vonultat fel. Azonnal felkapták a művészetre kiéhezett New York-i kritikusok, mely tény arra utal, hogy elég böjtösek lehetnek arrafelé a viszonyok. Janet Maslin például a tekintélyes New York Times-ban azt írta, hogy e filmfórum két hét alatt több izgalmat hozott, mint amit Hollywood egész nyáron produkált, s a Benzin, étel, szállást Bogdanovich Utolsó mozielőadásához hasonlítja. A mindig szeszélyes és megbízhatatlan Rolling Stone magazin pedig azt állítja, hogy Anders kisasszony filmje nagy lökést ad az egész független filmezésnek, lévén, hogy a rendezőnő – mint írja –,csodát művel 1,3 millió dollárból”.

Ebből az 1,3 millió dollár bizonyíthatóan igaz, a többi nézőpont és viszonyítás kérdése. Az amerikai filmzsargonban – ez az eset is bizonyság rá – a „független film” semmi mást nem jelent, mint hogy nem tízmillió dollárokból készült. Nem stílus- vagy esztétikai kategória, netán művészetszociológiai tény, hanem számlákkal igazolható pénzügyi kérdés. Odaát független filmnek számít minden olyan kisrealista produkció, mely alig kerül többe, mint egy magyar szuperfilm, s nincs belégyömöszölve mindaz az átkozott pénz és technika, melyről új-Hollywoodban azt képzelik, hogy képes pótolni az ízlést és a szellemet. Mármost önmagában a hiánya sem képes, legföljebb kevésbé kínos a dolog. Anders kisasszony újólag bebizonyította, hogy kis költségvetésből is készülhet érdektelen amerikai film, jogos hát a kritikusi lelkesedés. (Bár az Utolsó mozielőadással való összehasonlítás elég rossz fényt vet Bogdanovich-ra.) A bírálók örömujjongásához az is hozzájárulhatott, hogy a Benzin, étel, szállás „női film”, egy asszony és két lánya sorsáról szól egy Laramie nevű amerikai kisvárosban. Anders kisasszony filmjének van keze és lába: szereplői, története, szép képei, minden, ami az önálló léthez kell. Olyan, mint egy nagyon unalmas embertársunk. A hősnők csinosak, mindenféle történik velük – többnyire férfikalandok –, minden kézzelfoghatóan tárgyszerű és hiteles, mint általában a realista amerikai filmeken, csak épp az nem dönthető el, mivégre meséli el nekünk a hölgy három másik hölgy történetét. Gyanítom, maga sem tudja, mert ha sejtené, nem tudná az alkotói szándékot ilyen nyomtalanul elrejteni. Anders kisasszonynak van némi kézügyessége, de nincs egyetlen gondolata sem: félő, hamarosan szuperprodukciókat bíznak rá.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/12 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=618