KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/június
BLOG
• Harmat Eszter: Határ(s)értések 6. Dialëktus Fesztivál
ROBIN HOOD
• Nevelős Zoltán: A hűvös íjász
LIBERTINUS LEGENDÁK
• Kovács Ilona: Szabadság, szerelem Libertinus legendák
• Zsubori Anna: A tudás tisztítótüzében Veszedelmes viszonyok
• Ardai Zoltán: Erósz után szabadon Don Juan-filmek
ROBIN HOOD
• Orosdy Dániel: Fejedelmek, tolvajok, pojácák Robin Hood, a mozihős
KUROSAWA 100
• Géczi Zoltán: Az acéltól a szellemig Kardforgatók Kurosawa árnyékában
SPORTMOZI
• Baski Sándor: Két félidő a moziban Futball és film
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Gorácz Anikó: Keleten a helyzet… A román új hullám
TITANIC
• Kolozsi László: Jéghegyek közt egy afrikai Titanic – versenyfilmek
• Teszár Dávid: Ázsiai rakomány Titanic – A tigris éve
• Klág Dávid: A vékony szürke vonal Titanic – A sötét oldal
FESZTIVÁL
• Báron György: Vándorünnep Bari
KÉPMESTEREK
• Kriston László: Fekete-fehér színesben Beszélgetés Zsigmond Vilmossal
KRITIKA
• Kolozsi László: Rossz lelkek Pejó Róbert: Látogatás
MOZI
• Nevelős Zoltán: Zöld zóna
• Tüske Zsuzsanna: Szerelem és egyéb bűnök
• Kolozsi László: Zongoramánia
• Vörös Adél: Street Dance 3D
• Parádi Orsolya: Ilyen a formám
• Forgács Nóra Kinga: Padláson
• Szabó Noémi: Az utolsó dal
• Baski Sándor: Anyátlanok
• Sepsi László: Vasember 2
• Varró Attila: Rémálom az Elm utcában
• Kovács Marcell: Ha/Ver
• Vajda Judit: Perzsia hercege
DVD
• Varró Attila: Hajsza
• Géczi Zoltán: Félelem nélkül
• Alföldi Nóra: Az erdei fantom
• Pápai Zsolt: Dillinger
ROMÁN ÚJ HULLÁM
• Gyenge Zsolt: Rend, nyelv, boldogság Új román filmek

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Lemming

Kolozsi László

Lemming – francia, 2005. Írta és rendezte: Dominik Moll. Kép: Jean-Marc Fabre. Zene: David Whitaker. Szereplők: Laurent Lucas (Alain), Charlotte Gainsbourg (Benedicte), Charlotte Rampling (Alice), Andre Dussollier (Richard). Gyártó: France 3 / Soficinema / Diaphana Films. Forgalmazó: Mokép. Feliratos. 129 perc.

Van, akinek egy szerelem, van, akinek egy osztálytalálkozó, és van – a Lemming hőse, Alain Getty ilyen –, akinek egy a lefolyóba került lemming változtatja meg az életet. A lemmingnek (Dicrostonyx torquatus), vagyis ennek az északeurópai, különös viselkedésű kisemlősnek, tehát már nem csak Walt Disney-nél és a magyar irodalomban jutott fontos szerep – Garaczi László hőse –, hanem a francia filmben is. A lemmingek a szaporodási időszakban csapatostul indulnak útnak, de útjuk inkább tekinthető kollektív öngyilkosságnak, mint a természet megkövetelte, értelmes tettnek. Dominik Moll filmjében – a futurisztikus masinákat tervező Alain kivételével – mindenki lemmingként viselkedik. Alain főnöke, Pollock úr, és Pollock úr asszonya, Alice is – Charlotte Rampling újabb nagyszerű alakítása – és (miután Alice egy balul sikerült vacsora után, eleinte a következményeket enyhítendő, majd a helyzetet súlyosbítva Alainéknél ragad) Alain felesége, Bénédicte is (a legendás énekes, Serge Gainsbourg lánya játssza).

A film története, mintegy a harmadánál, gellert kap; ettől kezdve eldönthetetlen, mit látunk: szürreális thrillert, rémdrámát vagy egzisztencialista példázatot arról, hogy senki sincs biztonságban, és még a legszürkébb, legkispolgáribb életet is kifordíthatja akár egy váratlanul felbukkanó lemming, vagy egy lemming tudattal megvert nő is. Igaz, az után a jelenet után, amelyikben az ártatlan és teljesen megzavarodott Alaint megtámadják a konyhában hemzsegő lemmingek, az is végképp eldönthetetlen, a Lemming kinek köszönhet többet: Kafkának, Philip K. Dicknek, vagy Moliere-nek. Mindenesetre nem árt az éberség: bármikor felbukkanhat egy pórul járt kisemlős (vagy, mint Moll korábbi filmjében, egy jót akaró Harry) a mi életünkben is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2006/05 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8612