KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mestergyilkos

Sepsi László

 

The Mechanic – amerikai, 2011. Rendezte: Simon West. Írta: Richard Wenk, Lewis John Carlino. Kép: Eric Schmidt. Zene: Mark Isham. Szereplők: Jason Statham (Arthur Bishop), Ben Foster (Steve McKenna), Donald Sutherland (Harry McKenna), Mini Anden (Sara). Gyártó: Millennium Films. Forgalmazó: Palace Cinema. Feliratos. 92 perc.

 

Alig fél évvel azután, hogy Jason Statham a The Expendables beavatástörténetében kiharcolta magának az őt megillető helyet a posztmodern akciósztárok zártkörű klubjában, a tréningruhás adrenalin-bombának máris védenie kell verejtékes munkával megszerzett státuszát. A Mestergyilkos 1972-es eredetije – a WinnerBronson-páros leghírhedtebb közös produkcióját jelentő Bosszúvágy-szériához hasonlóan – az általános generációs konfliktusra helyezte a hangsúlyt, ahol a szilárd morális kód szerint dolgozó veteránnak szembe kellett néznie az ellenkultúra új undokaival, akik sem a magánéletben, sem a tatamin nem tisztelnek semmiféle szabályt. Statham és az X-Menből (valamint a Pandorumból) ismert Ben Foster párharca viszont már nélkülözi a direkt társadalmi áthallásokat, így szorítva a konfliktus értelmezési keretét a tapasztalt vén róka és a hozzá már külsőben is hasonult, farkaséhes újonc közti önreflektív csatározás határain belülre.

Simon West filmje Donald Sutherland szerepeltetésével és a Schubert muzsikájára monologizáló Statham abszurd közjátékával letudja a kötelező főhajtásokat az eredeti mű és vele együtt hatvanas-hetvenes évek akciófilmjei előtt, hogy Sutherland meggyilkolása után a modernista ihletettség is fokozatosan kivesszen a Mestergyilkos friss verziójából. Ahogy a korábban arctalan szervezetként megjelent cég is egy könnyedén beazonosítható antagonistává alakult, úgy az utolsó harmadra a ’60-as évek bérgyilkosainak szikár örökségét ápoló Hitman-videójáték kreatív kivégzéseit idéző misszió-epizódok is átadják helyüket a nyíltszíni géppuskaropogásnak, hogy a megsokszorozott leszámolás-jelenetekkel az eredeti verzió üzenete is felülíródjék. 1972-ben a generációk harcának nem lehetett győztese: az új évezred tömegfilmjében viszont egyetlen címvédés sem végződhet döntetlennel.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10566