KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Papírmozi

PAPÍRMOZI

Bayer Antal

Dylan Dog

Bár korántsem lehetünk elégedettek a magyarul megjelenő képregények számával, úgy tűnik, a legnevesebbek előbb-utóbb csak eljutnak hozzánk. Most például az egyik legsikeresebb olasz sorozat, amelyből a mai napig havonta összesen egymillió példányt nyomtatnak, vadonatúj történeteket és már klasszikusnak számító régebbieket.

Dylan Dog figuráját az igencsak különcnek számító, a nyilvánosságot kerülő Tiziano Sclavi alkotta meg 1986-ban, és ő írta a legtöbb epizódot, míg a rajzolók – a fumettinél megszokott módon – gyakran változnak, a legelső illusztrátor, Angelo Stano által lefektetett alapokhoz igazodva.

Dylan Dog Londonban él, és hasonló kapcsolatot tart fenn a Scotland Yarddal, mint Sherlock Holmes. Szintén kikacsintás a nagy elődre, hogy gondolkodás közben hangszerhez nyúl, csakhogy ő nem hegedűn, hanem klarinéton játszik. A hasonlóság azonban itt véget ér, Dylan Dog ugyanis a rémálmok nyomozójának nevezi magát, aminek megfelelően a képregény a horror zsánerébe sorolható. Az első két történetben azonnal zombikkal és Hasfelmetsző Jack szellemével találkozunk, ami egyből megadja az alaphangot. Dylan, akinek a munkáját egy Groucho nevű asszisztens segíti (vagy hátráltatja), rendőr múltja ellenére nem végez klasszikus detektívmunkát, azt eleve unalmasnak tartja, ezért választott egy olyan területet, amelyen nincs konkurenciája. Groucho pont úgy néz ki, mint a Marx-testvérek legismertebbike, és próbál ugyanolyan humorosnak is lenni. Ebben ugyan nem mindig jár sikerrel, ám abszurd megnyilvánulásai enyhítenek a témák morbiditásán, ahogy a szinte minden epizódban elcsábításra váró hölgyek bájai is.

Dylan Dogot hazájában valóságos kultusz övezi, és roppant népszerű a volt Jugoszlávia utódállamaiban is. Amerikába, Franciaországba is eljutott, még ha csak néhány rész erejéig is. Az igazi rajongók pedig minden nyelven gyűjtik, így a magyar kiadás híre is gyorsan elterjedt, a kiadónál már bőven a megjelenés előtt jelentkeztek a fanklubok vezetői. Akiket az a kellemes meglepetés ér majd, hogy exkluzív tartalmat is kapnak, négy ismert magyar illusztrátor – Ábrai Barnabás, Brazil, Felvidéki Miklós és Németh Gyula – úgynevezett pin-up rajzait. A piaci realitások által indokolt óvatosságból csak limitált kiadásban, főleg rendezvényes terjesztésre támaszkodva megjelenő kötet magyar vásárlói pedig annak örülhetnek, hogy március elején Angelo Stano személyesen is ellátogat Budapestre dedikálni és előadást tartani.

Dylan Dog 1: Az élőholtak ébredése. Fekete-fehér, puhafedeles, 196 oldal. Kiadó: Fumax.

 

Füles-bibliográfia

Kiss Ferencről nem csak a képregényes közegben tudja mindenki, hogy a legnagyobb hazai gyűjtő, hanem minden olyan újságíró, riporter vagy egyszerű érdeklődő is, aki kíváncsi a magyar képregény történetének legtermékenyebb korszakára. Immár tíz éve hónapról hónapra fáradhatatlanul mesél – és meséltet a kor még élő veteránjaival – az annak idején többnyire a sajtóban, rovatként megjelent képregényekről. Eredetileg egy régi brigádnaplóban megkezdett, kézírással vezetett aprólékos bibliográfiának a közreadását már hosszú ideje tervezte, és bár eleinte inkább webes megoldásban gondolkodott, hagyta magát meggyőzni, hogy egy ilyen léptékű munkának szó szerint kézzel foghatónak kell lennie.

Közhely, de valóban az első lépés a legnehezebb, és ez most megtörtént, méghozzá a legnagyobb falattal, a Füles rejtvényújságban 1957 és 2013 között közölt képregények teljességre törekvő listájával. Nem kis vállalás volt ez, hiszen még a folytatásos sorozatoknál is nem egyszer valóságos nyomozást kellett folytatni a forrásművek után, míg a rendszerváltás előtti időszakban a nemzetközi sajtóból összehalászott rövid képsoroknál még a rajzoló beazonosítása is hosszas utánjárást igényelt, sok esetben még így is eredménytelennek bizonyult. De ami kideríthető volt, Kiss Ferenc és munkatársai kiderítették.

A hiánypótló kiadványból elsőként az országos könyvtárhálózat kapott példányokat, az érdeklődők képregényes rendezvényeken és a kiadó webshopjában szerezhetik be, olcsóbb fekete-fehér, vagy drágább színes változatban. És természetesen folytatása következik.

 

Füles képregény-bibliográfia. Színes vagy fekete-fehér, irkafűzött, 400 oldal. Kiadó: Linea Comics.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/04 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11841