KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Média

Euromédia – Magántévék, közerkölcsök

A BBC és a többiek

R. Hahn Veronika

Közszolgálat? Kereskedelmi televíziózás? A különbségtételt talán csak az angolok veszik igazán komolyan, a kontinensen szabadabb a pálya, államtévék kereskednek, haszontévék szolgálnak. Dúl a médiaháború, a reformáció kora óta nem folyt ekkora csata a lelkekért. Európai médiakörkép.

 

A szigetországban az emberek átlagosan napi több mint három és fél órát töltenek a képernyők előtt. Míg a televíziót korábban kizárólag a közszolgálati jelleggel azonosították, 1955 óta, a kereskedelmi alapon működő ITV (Independent Television) bevezetésével, de különösen az utóbbi években rohamosan terjedő műholdas csatornák kihívásával a versenyre és a választékra került a hangsúly. A sp

Nagy-Britanniában ez év március vége, a Channel 5 megjelenése óta – mint ez nevéből is kiderül – öt földi sugárzású televízió működik. A legnagyobb figyelem a világszerte is a közszolgálati tömegtájékoztatás modelljének tekintett BBC tevékenységét kíséri, hiszen a 61. születésnapját ünneplő televízió kapja meg az előfizetési díjak teljes összegét, ami jelenleg háztartásonként évi 91,50 font. Itt érdemes megjegyezni, hogy ezt a napi 25 pennynek megfelelő számlát kíméletlenül behajtják, a kifizetés akár csak kéthónapos elmulasztása esetén a bíróság előtt találja magát a törvénytelen tévénéző. A BBC külön feladatának is tekinti, hogy csökkentse a nem-fizetők jelenleg 13,1 százalékra becsült arányát. Ha már a számoknál tartunk, a BBC tavaly 1,915 milliárd fontra tett szert az előfizetési díjakból és ebből 20 ezer órányi tévé- és több mint 290 ezer óra nemzeti és regionális rádióműsort állított elő. A BBC-re nyomás nehezedik a kiadások csökkentése érdekében és mivel ez a színvonal megőrzése mellett elsősorban az adminisztrációs költségek kurtításával lehetséges, a szervezet rendkívül népszerűtlen menedzser típusú vezérigazgatója, John Brit állandó átszervezésekkel sokkolja munkatársait. Néhány hete valóságos lázadást váltott ki a BBC tekintélyes hírműsorainak és azok sztárjainak tervezett „felrázásával”, amit az országos felháborodás miatt fel is kellett adnia. A BBC-n nincs reklám, de az előfizetési díjon kívül jelentős jövedelemre tesz szert kereskedelmi szárnya, a BBC Worldwide tevékenységéből, a Világszolgálat pedig már tervezi a hirdetések bevezetését.

BBC komolyan veszi közszolgálati funkcióját és a társadalommal szembeni kötelezettségét. Ez természetesen elsősorban a műsorokban figyelhető meg, de például a nyilvánosság jegyében bárki hozzájuthat az intézmény Éves Jelentéséhez, a napokban pedig külön füzet jelent meg a „nézőknek és hallgatóknak tett ígéretek” összefoglalásával. Ezek közé a ténylegesen számonkérhető kötelezettségvállalások közé tartozik, hogy „minőségi tájékoztató, oktató és szórakoztató programokat sugároznak”, kiemelt fontosságot tulajdonítanak az etnikai kisebbségeknek, az új programokkal és előadókkal való kísérletezésnek, biztosítják, hogy minden tízből legalább nyolc órányi programot az Egyesült Királyságban készítsenek, sőt, a költségvetés egyharmadát a kevésbé fejlett országrészekben, azaz Londonon és Dél-Kelet-Anglián kívül költsék el.

A BBC két csatornája nem egyszerűen kiegészíti egymást, hanem eltérő jellegű műsorokat nyújt. Az 1-es csatornán kényes egyensúly megvalósításával minden korosztály és életmód képviselőit kiszolgálják, ez egyben az ország elsődleges hírforrása, itt jelentkeznek a legáltalánosabb érdeklődésre számot tartó aktuális műsorok és dokumentumműsorok. A 2. csatorna a kísérletezőbb, itt próbálnak ki új programokat és alkotókat s foglalkoznak speciális igényekkel. A BBC egyedülállóságának, mondhatni utánozhatatlanságának legfényesebb bizonyítéka volt a Diana walesi hercegnő drámai halálát követő folyamatos hírszolgáltatás augusztus 31-én, amire nem lehetett felkészülni. (Ugyanakkor köztudott, hogy rendszeresen próbálják a most 97 éves Erzsébet anyakirályné esetleges halálának közvetítését.) A televízióállomás jelentőségére, befolyására jellemző: egyes körökből az a vád érte a BBC-t, hogy a hercegnő halálát követő héten sugárzott tudósításai gerjesztették a mindent elárasztó nemzeti gyászt és monarchiaellenes hangulatot.

A BBC erősségei közé tartoznak a tényműsorokon kívül a drámák, filmsorozatok és az erre kevésbé fogékony néző számára elképesztően népszerű komédiák. Külföldön is nagyon népszerű az Absolutely Fabulous sorozat, két üresfejű, zűrzavaros, alkoholista, divatmajmoló PR menedzserről, sikeres a Men Behaving Badly (A rosszul viselkedő férfiak) és a One Foot in the Grave (Féllábbal a sírban), nézettek az Inside Story sorozat egyes adásai (például a Barings bankház összeomlását előidéző csaló traderrel, Nick Leesonnal foglalkozó epizód). A People’s Century a 20. század legátfogóbb témáit megragadó, ambiciózus sorozat. Semmihez nem hasonlíthatók a BBC természettudományos műsorai, például a Natural World (A természet világa), amely a BBC 2 legnézettebb tíz adásának egyike.

A sportműsorokkal viszont meggyűlt a baja a BBC-nek, mert a rendelkezésére álló forrásokból egyre kevésbé tud versenyezni a földi kereskedelmi adásokkal (ITV és Channel 5), de különösen a BSkyB „csomaghoz” tartozó Sky Sports csatornákkal a közvetítési jogok megszerzéséért. Parlamenti törvény rendelkezik arról, hogy nyolc „nemzeti sport-intézménynek”, többek között az olimpiai játékoknak, a labdarúgó világbajnokság döntőinek, a wimbledoni teniszbajnokság döntőinek, a Grand National és az epsomi Derby lóversenyeknek mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie, azaz ezeket a földi állomásokon kell sugározni, de a BBC az elmúlt időszakban az ITV ellenében elvesztette a Forma 1-es versenyek közvetítésének jogát és örülhet, hogy a BSkyB-vel megegyezve legalább összefoglalókat adhat a Premier Liga futballmérkőzéseiről.

A BBC nagy súlyt helyez a regionális műsorokra: csak ami az aktuális műsorokat illeti, naponta 13 alkalommal jelentkeznek a skóciai, walesi, északír és a különböző angliai körzetek eseményeit összefoglaló hírek, többnyire a nemzeti hírmagazinok közben, hírszolgálatok előtt vagy után. A skót és walesi, részben skót keltául és wales-iül jelentkező stúdiók jelentősége fokozódott a szeptemberi népszavazásokon elfogadott decentralizációval.

digitális korszakhoz alkalmazkodva a BBC már a közeljövőben bevezeti régen várt 24 órás hírcsatornáját, a Sky News és a CNN konkurenciáját és a BBC Choice elnevezésű új szolgálatát, amely kiegészíti az 1-es és 2-es műsort (például, ha valakinek nagyon tetszett egy klasszikus regényfeldolgozás a BBC 1-en, át tud kapcsolni a Choice-ra, hogy megnézzen egy műsort a szerző más munkáiról).

A kereskedelmi alapon működő földi sugárzású, kábel- és műholdas adások koncessziójának odaítélésével és szabályozásukkal az ITC (Independent Television Commission) elnevezésű testület foglalkozik. Az ITC hatáskörébe tartozik annak ellenőrzése, hogy az ITV-n (3-as csatorna), a Channel 4-en és 5-ön ne sugározzanak óránként 7, illetve esti fő műsoridőben 7 és fél, a műholdas és kábel adásokban pedig 9 percnél több reklámot. A reguláció része többek között, hogy az este 9 órás „vízválasztó” előtt csak az egész család számára alkalmas műsorokat közvetítsenek, illetve minél „felnőttebb” tartalmú a program, annál később kerüljön adásba. Ennek az időpontnak a betartása éppúgy vonatkozik egyébként a BBC-re, mint ahogy minden földi sugárzású adón kötelező a pártatlanság és a politikai egyensúly, azaz a hír- és aktuális műsorokban, ellentétben az írott sajtóval, nem hozható nyilvánosságra a szerkesztő álláspontja. Az ITC ugyanúgy rendelkezik etikai kódexszel, mint a BBC, és ha egy műsorban megsértik az abban rögzített elveket, annak stábját nyilvánosan, például a napilapokban állítják pellengérre.

Az ITV koncessziót utoljára 1991 októberében ítélték oda tíz évre a legmagasabb díjat és/vagy a legígéretesebb műsort ígérő 15 regionális állomásnak, – nem kevésbé heves vitát kiváltva, mint Magyarországon. Londonban a hétköznapi programot a Carlton, míg a hétvégit a London Weekend Television szolgáltatja, Észak-Nyugat-Angliáért a Granada felelős. Valamennyi körzetben egyszerre és élőben sugározzák a központi hírszolgálat, az ITN (Independent Television News) által szerkesztett híradókat, illetve reggel mindenütt a GMTV nyújtja a műsort. A koncessziót élvező vállalatok közös műsorszolgáltatót is üzemeltetnek, az ITV Network Centre-t, amely közösen rendel és vásárol programokat az egyes tévétársaságok számára. Az ITV műsorának mintegy egyharmada tényműsor – hírek, dokumentumműsorok, oktató jellegű és vallási adások –, a 24 órás szolgálat további részében sport- és szórakoztató műsorok, vetélkedők, filmek szerepelnek.

A Channel 4 1982-ben jött létre, és bonyolult szabályozás keretében részben saját reklámidejének eladásából, részben az ITV hálózathoz tartozó társaságok hozzájárulásából tartja fenn magát. A Channel 4 jellegzetes stílust képvisel és olyan ízléseknek, igényeknek és érdeklődéseknek felel meg, amelyeket a Channel 3 nem szolgál ki. Programjai közül kiemelkedik a brit televíziózás legelmélyültebb és legbátrabb egyórás hírmagazinja és számos szókimondó, kényes, sőt tabu témáktól sem visszariadó műsora és sorozata, miközben kevésbé ellentmondásos oktatási és gyermekműsorokat is köteles adni. A Channel 4 számos, világhírre szert tett játékfilm gyártásában is részt vett.

A március vége óta működő Channel 5 a szó szoros értelmében keresi még a helyét, hiszen bevezetése előtt, az interferencia elkerülésére valamennyi készüléket át kellett hangolni, és az ország legalább negyedében ma sem, vagy csak műholdon fogható. A koncesszió elnyeréséért heves küzdelem folyt 1992-95 között, míg végül a Channel 5 Broadcasting Limited konzorcium szerezte meg tíz évre. Az egyelőre gyenge-közepes műsorokkal jelentkező Channel 5 legfeljebb néhány nemzetközi futballmérkőzés közvetítési jogának megszerzésével hajtott végre „puccsot”.

Hahn Veronika (London)


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/12 42-43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1717