KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/július
MAGYAR MŰHELY
• Tóth Péter Pál: A képmutatás kora Dokumentumfilm és kreativitás
DROGFILMEK
• Géczi Zoltán: Fehér por Kokainkrónikák 1912–2010
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Háztájiból nagyüzem Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel
• Zalán Vince: A játékból születhetnek jó filmek Beszélgetés Szoboszlay Péterrel
• Muhi Klára: Értő bámészkodás Aniráma
MAGYAR FILM
• Mátyás Péter: Hírös képek Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió
OROSZ SCI-FI
• Wostry Ferenc: Moszkva nem hisz a könnyeknek Timur Bekmambetov fantasztikus filmjei
• Pintér Judit Nóra: Nosztalgia és trauma Tarkovszkij Solarisa
• Roboz Gábor: Na’vik mindenütt Az Avatar mintái
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Beregi Tamás: Konzolhuszárok A videojáték és a film
• Csordás Attila: Végtelen történetek Trailer és pixel
DROGFILMEK
• Jankovics Márton: A megvilágosodás rabszolgái Drogfilmek
KALANDOK DIGITÁLIÁBAN
• Sepsi László: Digitális öröklét A kortárs fantasy és a CGI
SPORTMOZI
• Schreiber András: Virtuális testmozgás Sport a számítógépen
• Baski Sándor: Fociláz Futball és film II.
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: A dobozember Tévé a köztereken
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Amikor a vörös farok csóválja Udine
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Amerikások Hunky Blues
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Foglalkozása: elbeszélő Robert Harris: A szellemíró
MOZI
• Vajda Judit: Szarul állnak a dolgok
• Klág Dávid: I Love You Philip Morris
• Kolozsi László: Semmit magamról
• Zalán Márk: Egy másik ember
• Forgács Nóra Kinga: Mediterrán finomságok
• Pápai Zsolt: Mártírok
• Tüske Zsuzsanna: Újrakezdők
• Alföldi Nóra: Szex és New York 2
• Varró Attila: Marmaduke
• Baski Sándor: Shrek 3D
• Roboz Gábor: Toy Story 3
• Sepsi László: Drágán add a rétedet
DVD
• Alföldi Nóra: A szív bajnokai
• Teszár Dávid: Szentjánosbogarak sírja
• Pápai Zsolt: Délutáni szerelem
• Nevelős Zoltán: Invictus – A legyőzhetetlen
DROGFILMEK
• Varró Attila: Filmkémia LSD és drugsploitation

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Kritika

Az ifjúság megnyugtat

A bűnös vadász

Palotai János

Csáki László és Bánóczki Tibor elsőfilmje tömény szürreál. Egy állomásfőnök, aki egész nap a váróteremben feredőzik, egy fővadász, aki papírmadarakra lövöldöz, egy hely, ahol a hülyeség nem akadály, hanem követelmény.

 

Az ifjúság megnyugtat nem trendi film. Nem szokványos film. S nem egy film; legalább kettő vagy három. Van benne rajzfilm, tárgy-animáció és egy vagy két natúrfilm: a bűnös vadászé, az állomásfőnöké, a csábító-fotósé. Mindez 72 percbe zsúfolva túl sok, nem bírja el a mű íve, az érthetőség rovására megy. Csáki és Bánóczki ugyanakkor belesűríti filmjébe egy teljes világ képét; a (késő) Kádár korszak vizuális „kultúráját”.

Többet mond e korról, a látszatokról, a „tapétázásról”, ahogy egy ház falán a Balaton „folytatódik”, mint a demonstrációs célzatú, leltározó retrók. Talált kép és nem kitalált, mint a nyitó jelenet a szoboravatással, sokat mond az elleplezésről, a semmi felértékeléséről, az álpatetizmusról, a személyi kultuszról, az önmagát túlélő paternalizmusról, ami legalább hetven éves – mint a film egyik főhőse, a fővadász. Őt feLugossy László a hazai avantgarde emblematikus alakja formálja meg, inkább Sztálin „atyuskára” hasonlít, mint a „szenvedélyes” vadász Kádárra, aki – védett? – értékeket pusztíthat, s aki a 70. születésnapjára festményt kapott (udvar)népétől.

A műmadarak lelövése a társadalmi konszenzus – napjainkban is tovább folytatódó – hazugságát, illetve a konszenzus hazugságát jelzi („mi tudjuk, hogy ti tudjátok, hogy mindez nem igaz”), miként a többi látványelem is: a fa intarziát utánzó műtapéta, a műanyag dínók, a porcelán Jézus, a Karaoke-slágeréneklés, a mű „diadalkapu” elefántagyarból. A címbetűk típusa, a számok rajzolata, a sivár kultúrterem (a születésnap helyszíne) tömény, az új dizájnban is tovább élő – szoc. reál. A szereplők – Kari Györgyi, Ruttkai Bori, Szirtes János – fiziognómiája, mentalitása hasonlóan túlzó, torz; mindenki bolond ebben a zárt, stilizált, infantilizált világban. Bánóczki és Csáki a szürrealizmus, szimbolizmus hagyományainak újra értelmezésére, felhasználására vállalkoznak. Akár a nagy elődök, ők is a képmutatást tartják legfőbb ellenfelüknek.

Bánóczky és Csáki korábbi filmjeinek eszközei, az archaikus sziklarajzokra emlékeztető vonalas formájú animációikban alkalmazott módszerek áthatják natúrfilmjüket. (Az egész film animálása több kreatív lehetőséget, de nagyobb költséget is jelentett volna.) A két minőség együttes alkalmazása, mellérendelése szüli a meghökkentő, bizarr képeket, szürreális jeleneteket, viszi a filmet az abszurd szatíra felé.

A két fiatal filmje modell értékű, ha nem is hibátlan kísérletnek tekinthető. Ami az animációba könnyedén belefér, az itt szétfeszíti a kereteket, megbontja a kép és a dialógus arányát. A képet már uralják, de a filmidőt még nem. Túl sokat akartak elmondani – nemcsak szóban, hanem képben is, ami az első filmesek gyermekbetegsége –, s amiből – képességeik garantáljak – ők is kigyógyulhatnak, fogjuk még a nevüket hallani. Bánóczkiról az animációs filmek Cannes-jában, Annecy-ben már hallottak; kézzel festett filmjét (Holtágban) vetítették a 2002-es fesztiválon. És ez inkább megnyugtat, mint az ifjúság(uk); mindketten 25 évesek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 53-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2048