KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/augusztus
CANNES
• Schubert Gusztáv: Kóbor lelkek Cannes
• Nánay Bence: Az utolsó szürrealista Weerasethakul stílusa
• Nánay Bence: Az utolsó szürrealista Weerasethakul stílusa
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Tisztább ambíciókkal Beszélgetés Kőrösi Zoltánnal
HOPPER
• Nevelős Zoltán: Nincs esélyed Dennis Hopper, a filmrendező
• Kubiszyn Viktor: Az őrület csúcsain Dennis Hopper, a színész
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Halálkamaszok Pier Paolo Pasolini: Utcakölykök
VAD KÖLYKÖK
• Orosdy Dániel: Pokolfattyak Vad kölykök a mozivásznon
• Alföldi Nóra: A lányok nem sírnak
ISKOLAFILM
• Sepsi László: A katedra árnyéka Tanárok filmen
• Barkóczi Janka: Tanult reménytelenség Magyar iskolafilmek
AKCIÓMOZI
• Géczi Zoltán: Tekerd vissza, haver! A ’80-as évek akcióhősei
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Élményközvetítés Kommentátorok a focivébén
HATÁRSÁV
• Palotai János: Filmfestmények Kovásznai-kiállítás
KRITIKA
• Gyenge Zsolt: A ragaszkodás kórképe Patrice Chéreau: A hajsza
KÖNYV
• Varga Zoltán: A Hitchcock-vászon titkai Hitchcock – Kritikai olvasatok
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Rossz vér Thomas Cobb: Crazy Heart
• Pápai Zsolt: Delirált remény Scott Cooper: Őrült szív
MOZI
• Pápai Zsolt: Hét perc a Mennyországban
• Varró Attila: Mr. Nobody
• Kolozsi László: Élek és szeretek
KRITIKA
• Szabó Noémi: Alkonyat 3: Napfogyatkozás
MOZI
• Vajda Judit: Kéjjel-nappal
• Forgács Nóra Kinga: Szívrablók
• Vörös Adél: Nagyfiúk
• Zalán Márk: Levelek Júliának
• Sepsi László: A Szupercsapat
• Roboz Gábor: Az utolsó léghajlító
KRITIKA
• Baski Sándor: A kilencedik légió
MOZI
• Barkóczi Janka: Bűn és büntetlenség
DVD
• Pápai Zsolt: Halálos tézis
• Sepsi László: Marsbéli krónikák I–III.
• Alföldi Nóra: Két kopper
• Varró Attila: Gyilkosok szentélye

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Wilder

Billy Wilder zsebszótárából

Wilder Billy

 

BEFEJEZETLEN (FORGATÓKÖNYV). A hármadik felvonást mindig csak azután fejezem be, miután elkezdtük a forgatást. Ha előre odaadja az ember a harmadik felvonást is, a főnökei bármikor kirúghatják.

BOLDOGSÁG. Szívesén leszoknék a dohányzásról, de akkor is elüthetne valami autó, és én ott feküdnék az utcán, egy vértócsa kellős közepén, és arra gondolnék, hogy mennyi örömről kellett lemondanom. Az igazi boldogság az, ha az ember orvosa maga is napi négy csomag cigarettát szív.

CENZÚRA (KÖVETKEZMÉNYEI). A Csókolj meg, buta bukása után hetokig úgy néztünk egymásra I. A. L. Diamonddal – (Wilder állandó munka- és forgatókönyvíró-társa 1957-től) –, mint az olyan szülők, akik kétfejű gyereket csináltak, és azóta tartózkodnak a nemi aktustól.

DE PROFUNOIS. Hollywoodban nem temetnek. A holtak ott bűzlenek temetetlenül. Egy hét múlva Cincinnatiban bűzlenek tovább, aztán Londonban, Párizsban, két év múlva meg a televízióban.

ÉRZELMEK. Audrey (a felesége): – Tudod, hányadika van ma? Billy: – Június 30. – Ma van az első házassági évfordulónk. – Kérlek, ne beszélj ilyesmiről, amíg eszem.

EURÓPA. Filmet forgatni Európában, az olyan lenne, mintha egy szép lányt azért látogatna meg a szeretője, hogy megjavítsa a vízcsapot. Én szórakozni járok Európába, nem pedig dolgozni.

FELLINI. Amikor az Édes életet láttam, nem tudtam eldönteni, hogy a legnagyobb, vagy a legunalmasabb film-e, amit valaha láttam, Aztán rájöttem, hogy mind a kettő.

HOLLYWOOD. Technikai szempontból sokkal könnyebb Hollywoodban forgatni. Ha nehéz operáció elé néz az ember, miért ne menne a legjobb kórházba?

KEZDETEK. Berlinben penzióban laktam. Az egyik lánynak volt egy vőlegénye. Egyik éjszaka éppen aludtam – a saját ágyamban –, amikor belökött a szobámba egy szerencsétlen kisöreget, a kezében a cipőjével, és otthagyta: ment ajtót nyitni a vőlegényének. Az öregember a Maxim Films igazgatója volt. „Nincs véletlenül egy cipőkanala?” – kérdezte tőlem. Azt válaszoltam: „De igen. Meg egy forgatókönyvem is van.” „Küldje el az irodámba.” „Nem. Most rögtön” – mondtam. Elolvasta, adott ötszáz márkát, én meg kölcsönadtam neki a cipőkanalamat.

KÉNYELEM. Le azzal a vizes ruhával, fel azzal a száraz martinivel!

MONDANIVALÓ. Az emberek nem szeretik, ha azt közlik velük, hogy bűzlenek. A színház, az más. Hát dollár ötvenért el lehat adni a mondanivalót. 1,25-ért nem.

TÉMA. (KÉRDÉS: A FILMJEI TELE VANNAK HÁZIALLATKÁKKAL, KUTYÁKKAL, MACSKÁKKAL...) A Sherlock Holmesban az egyetlen gazdi kedvence a Loch Ness-i szörny lesz.

TÉVÉ. Imádom a tévét! Azelőtt azt mondogatták, hogy a film alacsonyabbrendű művészi kifejezési eszköz. Most végre van valami, amit mi is lenézhetünk.

VÍGJÁTÉK. Olyan, mint ha valaki letolja a gatyáját egy fogadáson. Ha a megfelelő pillanatban teszi, a megfelelő társaságban, akkor nagyon vicces lehet. De ha nem a megfelelő pillanatban, nem a megfelelő társaságban teszi, az katasztrofális!

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 28-34. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7487