KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/szeptember
FRANKENSTEIN VISSZATÉR
• Sepsi László: A legenda húsa Mary Shelley Frankensteinje
• Varró Attila: A tökéletlen trükk James Whale rémfilmjei
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Báron György: Szörnyek évadja Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
NOLAN&NATALI
• Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza Új raj: Vincenzo Natali
• Schreiber András: Felhő a feje fölött Christopher Nolan
MAGYAR MŰHELY
• Deme Tamás: A szelíd lázadók Dárday István és Szalai Györgyi
• Dárday István: Hogyan kezdett új életet Préri János?
• Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János?
KORDA ZOLTÁN
• Takács Ferenc: Az örök második Korda Zoltán
• Kriston László: A szerencse fiai? Beszélgetés David Kordával
FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
• Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban Az el-rendezés művészete
• Varró Attila: A négy mesterlövész Filmkép a tévében
• Margitházi Beja: Térzavarból képerő Fahrt és zoom
FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
• Bayer Antal: Édes Adél Luc Besson: Adèle és a múmiák rejtélye
• Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség Új francia képregényfilmek
• Barkóczi Janka: Iráni hímzések Marjane Satrapi: Asszonybeszéd
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Tarts Keletnek! Wiesbaden
KÖNYV
• Baski Sándor: Könnyed horrortánc Stephen King: Danse Macabre
SPORTMOZI
• Ardai Zoltán: Padlón mindannyian A bokszmúlt képei
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Szelíd motorok Groó Diana: Vespa
• Kolozsi László: Üdvözlégy Baarìa
MOZI
• Schreiber András: Mamut
• Barkóczi Janka: Örökifjak
• Varga Zoltán: Mary and Max
• Forgács Nóra Kinga: Kövéren szép az élet
• Schubert Gusztáv: Turné
• Gyenge Zsolt: Mese a szerelemről
• Varró Attila: Babylon AD
• Sepsi László: Varázslótanonc
• Baski Sándor: Salt ügynök
• Parádi Orsolya: Bogyó és Babóca
DVD
• Pápai Zsolt: Újraszámlálás
• Varga Zoltán: Földrengések zongorahangolója
• Sepsi László: Dante: Pokol
• Alföldi Nóra: Lódító hódító

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Madeleine

Kovács Kata

Madeleine – olasz, 2016. Rendezte és írta: Lorenzo Ceva Valla és Mario Garofalo. Kép: Federico Torres. Zene: Arthur Valentin Grosz. Szereplők: Chloe Thill (Madeleine), Adele Zaglia (Sophie), Adriana De Guilmi (Adriana), Marco Cacciola (Luciano), Luigi Scala (Santino). Gyártó: Ainom Films / Amego Film. Forgalmazó: Feliratos. 94 perc.

 

Olasz-magyar koprodukció – Osvárt Andrea egyik első produceri vállalkozása – egy francia-olasz testvérpárról, akik nagymamájuknál nyaralnak egy lerobbant, bájos vidéki olasz villában. Madeleine és Sophie között csupán néhány év van, de ezen a nyáron ott tátong köztük a kamaszkor vízválasztója is, Madeleine még érzékeny gyerek, akinek a fantáziáját a körülötte lévő udvar, a bokrok mélyén rejtőző, rikoltozó páva, és a nagymama történetei mozgatják, Sophie viszont szigorúan a virtualitásba temetkezik, amikor pedig elődugja az orrát, kamaszosan kegyetlen és elutasító mindenkivel. A két gyerek először egyikük bántalmazásával, majd a nagyi hirtelen jövő, súlyos betegségével, végül egy gyilkossági kísérletnek is nevezhető balesettel szembesül, és nem utolsó sorban azzal, hogy az egymást követő traumák közepette egyik szülő sem rohan a segítségükre. Mindennek középpontjában Madeleine áll, aki minduntalan megpróbál kapcsolatot teremteni a felnőttek világával, beleértve a nővérét is.

A film körülbelül a játékidő kétharmadánál váratlan fordulatot vesz, az addigi lebegő, melankolikus, melodrámai hangulatból hirtelen – az apa, pár perces road movie kitérőt követő felbukkanásával – abszurd epizódokkal tűzdelt kisrealista komédiává alakul. A film nyitóképe az autópálya felüljárón álló gyerekkel beígéri a prousti áthallásokkal (madeleine-jelenet?) átszőtt felnövéstörténetet, végül azonban stilisztikailag teljesen szétesik, és a valóban súlyos tragédiák is súlytalanná válnak benne. 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/02 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13075