KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/szeptember
FRANKENSTEIN VISSZATÉR
• Sepsi László: A legenda húsa Mary Shelley Frankensteinje
• Varró Attila: A tökéletlen trükk James Whale rémfilmjei
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Báron György: Szörnyek évadja Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
NOLAN&NATALI
• Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza Új raj: Vincenzo Natali
• Schreiber András: Felhő a feje fölött Christopher Nolan
MAGYAR MŰHELY
• Deme Tamás: A szelíd lázadók Dárday István és Szalai Györgyi
• Dárday István: Hogyan kezdett új életet Préri János?
• Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János?
KORDA ZOLTÁN
• Takács Ferenc: Az örök második Korda Zoltán
• Kriston László: A szerencse fiai? Beszélgetés David Kordával
FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
• Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban Az el-rendezés művészete
• Varró Attila: A négy mesterlövész Filmkép a tévében
• Margitházi Beja: Térzavarból képerő Fahrt és zoom
FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
• Bayer Antal: Édes Adél Luc Besson: Adèle és a múmiák rejtélye
• Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség Új francia képregényfilmek
• Barkóczi Janka: Iráni hímzések Marjane Satrapi: Asszonybeszéd
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Tarts Keletnek! Wiesbaden
KÖNYV
• Baski Sándor: Könnyed horrortánc Stephen King: Danse Macabre
SPORTMOZI
• Ardai Zoltán: Padlón mindannyian A bokszmúlt képei
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Szelíd motorok Groó Diana: Vespa
• Kolozsi László: Üdvözlégy Baarìa
MOZI
• Schreiber András: Mamut
• Barkóczi Janka: Örökifjak
• Varga Zoltán: Mary and Max
• Forgács Nóra Kinga: Kövéren szép az élet
• Schubert Gusztáv: Turné
• Gyenge Zsolt: Mese a szerelemről
• Varró Attila: Babylon AD
• Sepsi László: Varázslótanonc
• Baski Sándor: Salt ügynök
• Parádi Orsolya: Bogyó és Babóca
DVD
• Pápai Zsolt: Újraszámlálás
• Varga Zoltán: Földrengések zongorahangolója
• Sepsi László: Dante: Pokol
• Alföldi Nóra: Lódító hódító

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cseresznyefák

Lajta Gábor

 

Ivan Andonov sokszínű alakja a bolgár filmművészetnek. Sikeres színész (a magyar közönség Gaál István Magasiskolájának főszerepében láthatta), rajzfilm-, majd játékfilmrendező. Most bemutatott munkája az alkotó változatos pályája ellenére nem vall kísérletező kedvre, mégis jelentős formai értékeket mutat. Képeinek természetes, de tömör színessége, kompozícióinak betöltöttsége, egyenletes, zökkenőmentes tempója szokatlan frissességet kölcsönöz a filmnek. Ehhez járul még egy látszólagos apróság is: a manapság ritka „keskeny vászon” kevésbé enged fölösleges elmélázásokat, panorámás unalmakat.

Tartalmilag szintén gazdagabb a film, mint azt a témát fölvázolva hinnénk. Igaz, a vállán puskával mászkáló volt partizán – aki egyszemélyben brigádvezető, mezőőr és pártfunkcionárius – küzdelme a falubeli kis csalások és megalkuvások ellen, túlságosan didaktikus történetnek látszik. Mégis, úgy érzem, hiteles a kiindulópontja: nagyon sokan vannak, akik a szocializmust erkölcsi kérdésként fogják föl. A film főhősét is ez a sajátos (a maga korában forradalminak nevezett) erkölcs vezérli. ő is követ el törvénytelenségeket, de ezek megbocsáthatóbbak, nem kisstílű ügyeskedések. Ő egyébként is markáns, rokonszenves egyéniség, míg volt partizántársa el-puhult, megszelídült vezető, falubeli ellenfelei pedig csúnyák és alattomosak. Végül elbukik, meghal, de egyetlen barátja – úgy tűnik – a helyébe lép. A kifutó képek alatt fegyverropogásként visszhangzik a nézőben a cseresznyéskert madárriasztó berendezésének hangja.

Mindez a kalandfilmekre emlékeztető romantikus máz kissé eltakarja a lényeget: a film részben a jelen állapotok bírálata, részben hangot ad egy illúziót vesztett generáció panaszának, amely visszakíván valamiféle „szigorúbb” szocializmust, de annak forradalmi lendületével, erkölcsiségével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7345