KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/szeptember
FRANKENSTEIN VISSZATÉR
• Sepsi László: A legenda húsa Mary Shelley Frankensteinje
• Varró Attila: A tökéletlen trükk James Whale rémfilmjei
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Barkóczi Janka: A Frankenstein-együttható Beszélgetés Mundruczó Kornéllal
• Báron György: Szörnyek évadja Szelíd teremtés – A Frankenstein-terv
NOLAN&NATALI
• Géczi Zoltán: A könyörtelenség színháza Új raj: Vincenzo Natali
• Schreiber András: Felhő a feje fölött Christopher Nolan
MAGYAR MŰHELY
• Deme Tamás: A szelíd lázadók Dárday István és Szalai Györgyi
• Dárday István: Hogyan kezdett új életet Préri János?
• Szalai Györgyi: Hogyan kezdett új életet Préri János?
KORDA ZOLTÁN
• Takács Ferenc: Az örök második Korda Zoltán
• Kriston László: A szerencse fiai? Beszélgetés David Kordával
FILMISKOLA: A MOZGÓKÉP
• Gelencsér Gábor: Kompozíciók sodrás(á)ban Az el-rendezés művészete
• Varró Attila: A négy mesterlövész Filmkép a tévében
• Margitházi Beja: Térzavarból képerő Fahrt és zoom
FRANCIA KÉPREGÉNYFILM
• Bayer Antal: Édes Adél Luc Besson: Adèle és a múmiák rejtélye
• Nagy Krisztián: A Goscinny-örökség Új francia képregényfilmek
• Barkóczi Janka: Iráni hímzések Marjane Satrapi: Asszonybeszéd
FESZTIVÁL
• Varga Balázs: Tarts Keletnek! Wiesbaden
KÖNYV
• Baski Sándor: Könnyed horrortánc Stephen King: Danse Macabre
SPORTMOZI
• Ardai Zoltán: Padlón mindannyian A bokszmúlt képei
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Szelíd motorok Groó Diana: Vespa
• Kolozsi László: Üdvözlégy Baarìa
MOZI
• Schreiber András: Mamut
• Barkóczi Janka: Örökifjak
• Varga Zoltán: Mary and Max
• Forgács Nóra Kinga: Kövéren szép az élet
• Schubert Gusztáv: Turné
• Gyenge Zsolt: Mese a szerelemről
• Varró Attila: Babylon AD
• Sepsi László: Varázslótanonc
• Baski Sándor: Salt ügynök
• Parádi Orsolya: Bogyó és Babóca
DVD
• Pápai Zsolt: Újraszámlálás
• Varga Zoltán: Földrengések zongorahangolója
• Sepsi László: Dante: Pokol
• Alföldi Nóra: Lódító hódító

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Tullio Kezich (1928–2009)

Pintér Judit

 

Már tizenkét évesen olvasói leveleket küldött a Cinema folyóiratnak (lelkes soraitVittorio De Sica dedikált fotóval köszönte meg). 1946-tól a trieszti rádió, 1950-től pedig rangos szaklapok (Sipario, Cinema Nuovo), továbbá országos heti- és napilapok (Panorama, La Repubblica, Corriere della Sera) nagytekintélyű filmkritikusa volt. Kiváló Fellini-monográfiáját Brazíliától Kínáig milliók olvasták. A nemzetközi filmszakma – a Variety 2006-os minősítése szerint – a világ tíz legjelentősebb kritikusa között tartotta számon. Hazájában a sikeres regény-, forgatókönyv- és színműírót, de az Olasz Televízió egykori vezető munkatársát is gyászolják, aki 1969-től 1985-ig ugyanolyan fáradhatatlanul küzdött Ermanno Olmi vagy a Taviani-fivérek rétegfilmjei, mint a 27 milliós nézettségű Sandokan megvalósításáért, és hasonló elszántsággal akarta eljuttatni a nézőkhöz a trieszti Italo Svevo életművét, mint az orosz klasszikus írókat.

Tullio Kezich az Itáliában is nehezen kivívható intellektuális szabadság ritka képviselője volt. Talán szülővárosa, Trieszt hányatott történelme tanította meg arra, hogy az igazi értékek nem ideológiafüggőek, s hogy a művészetben nem egyetlen helyes út létezik. Ezért fűzhette életre szóló barátság, szoros munkakapcsolat egyidejűleg Fellinihez, Olmihoz, Sergio Leonéhoz és Francesco Rosihoz. Mindig személyes elfogultságait vállalva, ugyanakkor tudományos megalapozottsággal írt róluk, ahogy John Fordról, Marlon Brandóról vagy az amerikai westernfilmről is. Sokszor hangsúlyozta, hogy a legdrámaiabb helyzeteket is humorral, iróniával érdemes szemlélni – legyen az akár saját betegsége, amely épp 81. születésnapja előtt egy hónappal győzte le.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/11 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9968