KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/október
BLOG
• Wostry Ferenc: A kiúttalanság történetei Cinefest 7.
• Baski Sándor: Tablóképek Ká-Európából CinePécs 2010
KÖZELJÖVŐ-FANTÁZIÁK
• Kömlődi Ferenc: Közeljövő-képek Poszt-cyberpunk a XXI. század első évtizedében
• Kubiszyn Viktor: Háló által homályosan Virtuális közeljövő
MALICK
• Hlavaty Tamás: Az égig érő fa Az élet fája
ÁLOMMOZI
• Jankovics Márton: Kamera a tudattalanban Álomfilmek
• Lovas Anna: Álmok a negyedik falon túlról Satoshi Kon
• Géczi Zoltán: Álomterror Satoshi Kon: Paprika
FRANCE NOIR
• Géczi Zoltán: Marseille-i éjszakák Francia krimi 2000–2010
• Ádám Péter: A metropolis démona Ős-noir: Fantômas-sorozat
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Színésztükör Kállai Ferenc
PORTRÉ
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje
FILMISKOLA: A MONTÁZS
• Vincze Teréz: Tér-idő-gondolat Vágás és montázs
• Vincze Zsuzsanna: Filmek újratöltve Tévére vágva
• Varga Balázs: Folytonossági hiányok Az ugró vágás
TELEVÍZÓ
• Klág Dávid: Kentucky cowboy A törvény embere
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Posztforradalmi jasszkorszak Kolorádó Kid
• Horeczky Krisztina: A boldog részünk Pina Bausch: Álomtánc
• Schreiber András: Egyik sír, másik nevet Juan José Campanella: Szemekbe zárt titkok
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Az ígéret megszállottja Ben Sherwood: Charlie St. Cloud halála és élete
• Szabó Noémi: Sekélyes sírhant Charlie St. Cloud halála és élete
MOZI
• Vajda Judit: Poézis – Mégis szép az élet
• Vajda Judit: Lourdes
• Forgács Nóra Kinga: A méz
• Zalán Márk: Minden rendben lesz
• Kolozsi László: Szeretők
• Ádám Péter: Dumas
• Vincze Teréz: Nők férfiak nélkül
• Roboz Gábor: Mission London
• Parádi Orsolya: Soul Kitchen
• Alföldi Nóra: Pancserpolice
• Sepsi László: A kaptár – Túlvilág 3D
• Baski Sándor: The Expendables – A feláldozhatók
• Varró Attila: Tolvajok városa
DVD
• Alföldi Nóra: A fantasztikus Róka úr
• Pápai Zsolt: A harcmező hírnökei
• Sepsi László: Mi a gond velem?
• Nagy V. Gergő: A köd

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Farkas

Hungler Tímea

Az idei nyár amerikai sikerfilmjében a személyiségzavar különösen teliholdas éjszakákon tombol, és harapás útján terjed. Tömörebben: szedi áldozatait a farkasember! A kezdeti kockákon még férfiasan gyapjas Jack Nicholson – miután megmarja egy ronda szürke farkas – egyre szőrösebbé és ordasabbá válik.

Az evolúciós elbizonytalanodás nem csupán a külsején hagy nyomot, de a táplálkozási szokásaiban is. Az út a mogyorós kenyértől vezet egészen a hűtlen feleségig; közbülső állomásként megemlítendő még egy őzgida, valamint egy galeritag (ez utóbbi nem lehetett túlzott gasztronómiai élmény, mert csupán két ujját harapta le).

A farkas természetesen csak Piroska mellett érezheti magát teljes értékű (farkas)embernek. Michelle Pfeiffer emlékeztet is annyiban a mesebelire, hogy nagymamája (itt apukája) az erdő szélén lakik, múltja azonban már nem nélkülözi az ellen-idilli elemeket. Gyógyult narkomán, aki egy halott anya és egy öngyilkossá lett skizoid öcs emlékével él együtt. A változtatás igénye ennyi frusztráció után érthető; egy farkas mégiscsak szórakoztatóbb társaság!

A hosszú távú boldogság – köszönhetően annak, hogy a filmben tízpercenként holdtölte van – kivitelezhetetlen. A hullák és a megharapottak száma egyre nő, ami felettébb gyanússá válik a rendőrségnek; ki is szállnak. Ráadásul a darwini késztetés is fokozódik. Bármennyire proteintől dúsított hát Michelle Pfeiffer hajrengetege, Nicholsont már hívja a vadon szava…! Megy is, négykézláb bevágtat az erdőbe, bizonyításképpen: micsoda egy állat!

Kétségbeesni azonban nincs okunk; időközben a hősnőben szintén elharapódzott az állati DNS, nincs akadálya a heppiendnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=758