KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/október
BLOG
• Wostry Ferenc: A kiúttalanság történetei Cinefest 7.
• Baski Sándor: Tablóképek Ká-Európából CinePécs 2010
KÖZELJÖVŐ-FANTÁZIÁK
• Kömlődi Ferenc: Közeljövő-képek Poszt-cyberpunk a XXI. század első évtizedében
• Kubiszyn Viktor: Háló által homályosan Virtuális közeljövő
MALICK
• Hlavaty Tamás: Az égig érő fa Az élet fája
ÁLOMMOZI
• Jankovics Márton: Kamera a tudattalanban Álomfilmek
• Lovas Anna: Álmok a negyedik falon túlról Satoshi Kon
• Géczi Zoltán: Álomterror Satoshi Kon: Paprika
FRANCE NOIR
• Géczi Zoltán: Marseille-i éjszakák Francia krimi 2000–2010
• Ádám Péter: A metropolis démona Ős-noir: Fantômas-sorozat
MAGYAR MŰHELY
• Hirsch Tibor: Színésztükör Kállai Ferenc
PORTRÉ
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje
FILMISKOLA: A MONTÁZS
• Vincze Teréz: Tér-idő-gondolat Vágás és montázs
• Vincze Zsuzsanna: Filmek újratöltve Tévére vágva
• Varga Balázs: Folytonossági hiányok Az ugró vágás
TELEVÍZÓ
• Klág Dávid: Kentucky cowboy A törvény embere
KRITIKA
• Pápai Zsolt: Posztforradalmi jasszkorszak Kolorádó Kid
• Horeczky Krisztina: A boldog részünk Pina Bausch: Álomtánc
• Schreiber András: Egyik sír, másik nevet Juan José Campanella: Szemekbe zárt titkok
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Az ígéret megszállottja Ben Sherwood: Charlie St. Cloud halála és élete
• Szabó Noémi: Sekélyes sírhant Charlie St. Cloud halála és élete
MOZI
• Vajda Judit: Poézis – Mégis szép az élet
• Vajda Judit: Lourdes
• Forgács Nóra Kinga: A méz
• Zalán Márk: Minden rendben lesz
• Kolozsi László: Szeretők
• Ádám Péter: Dumas
• Vincze Teréz: Nők férfiak nélkül
• Roboz Gábor: Mission London
• Parádi Orsolya: Soul Kitchen
• Alföldi Nóra: Pancserpolice
• Sepsi László: A kaptár – Túlvilág 3D
• Baski Sándor: The Expendables – A feláldozhatók
• Varró Attila: Tolvajok városa
DVD
• Alföldi Nóra: A fantasztikus Róka úr
• Pápai Zsolt: A harcmező hírnökei
• Sepsi László: Mi a gond velem?
• Nagy V. Gergő: A köd

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Álmatlanul

Kovács Marcell

Non ho sonno/Sleepless – olasz, 2001. Rendezte: Dario Argento. Szereplők: Max von Sydow, Stefano Dionisi, Chiara Caselli, Roberto Zibetti. Forgalmazó: Cinetel. 113 perc.

 

A halottnak hitt sorozatgyilkos újbóli felbukkanása hírére az egyik áldozat fia elszánt nyomozásba kezd. A múltbéli események mozaikdarabkáit rakosgató főhőshöz hasonlóan a rendező, Dario Argento is a régi időkbe tett képzeletbeli utazást, amikor az idétlen Az operaház fantomja fiaskója után hajdani nagy sikereinek alkotóelemeiből rakta össze ezt a minden ízében ismerős, mégsem érdektelen giallo-nosztalgiát. A brutális olasz thriller műfajának mestere biztosra ment: a gyermekkori trauma motívumát a Mélyvörösből kölcsönözte, a gyilkos horroríró figurája a Tenebrae-ből, az idős nyomozótárs A kilencfarkú macskából származik… Régi alkotótársak is felbukkannak, a színész Gabriele Lavia és a zaklatott zenéért felelős Goblin zenekar is Argento legfényesebb alkotói korszakát idézik.

Az Álmatlanul azonban több mint a hetvenes években sikerrel alkalmazott fortélyok szimpla újrahasznosítása, a nyilvánvaló utalások és az Argentótól meglepő ironikus hangvétel személyes számvetést sugallnak. A valódi főszereplő természetesen ezúttal is a rendező védjegyének tekinthető szuggesztív gyilkosság-ábrázolás. Argento mániás érdeklődése az erőszakos halál iránt túlmutat a slasher filmek futószalag-vérontásán, zavarba ejtő empátiája és perverz aprólékossága révén képei mindig a halál leheletét közvetítik. Az Álmatlanult művészfilmnek nevezni gonosz tréfa lenne, de hogy Argento igazi filmművész, az vitathatatlan.

Extrák: A bárgyú és félrevezető borítókép, a komolytalan ismertetőszöveg, valamint az olasz hangsáv hiánya sem tudja elrontani az örömöt, amit a hazai DVD-forgalmazás által méltatlanul mellőzött rendező filmjének megjelenése okoz. És még egy negyedórás werkfilmet is kapunk hozzá.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 61-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9527