KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Apádra ütök

Kézai Krisztina

 

Apa csak egy van. Az is sok. Főleg, ha nincs humora, de van egy kibírhatatlan macskája, mindenféle gyanús fotók a házi szentélyben és még gyanúsabb foltok a múltjában. De a legnagyobb probléma: az istennek sem akarja férjhez adni a lányát.

Gregnek főleg az utóbbi okoz gondot: ő ugyanis ég a vágytól, hogy elvegye Pamet. És mivel Pam családjában a papa véleménye a döntő, Greg hősiesen belevág élete legszörnyűbb hétvégéjébe, hogy megkedveltesse magát apósával. Gondolom, a helyzet sokaknak ismerős, és kevesen emlékeznek vissza az első találkozásra könnyes szemmel. Az áhított cél érdekében ilyenkor mindenki vigyorog, dicséri a mama főztjét, helyesli a papa politikai nézeteit és többször is végighallgatja, milyen ennivaló volt szíve választottja abban a kis fodros ruhácskában, amit a harmadik születésnapján leöntött csokoládéval. Ennyi belefér. Greg azonban megdönti az összes rekordot: ez a helyes, kedves, jószándékú és nem túlságosan ostoba férjnek való röpke 48 óra alatt többször rombadönti a házat, átlag félóránként körberöhögteti magát és begyűjt több életveszélyes fenyegetést. Nyugodtabb pillanataiban a macska hajkurászása közben néha titokban elszív egy cigit a tetőn.

Mindez azonban logikusan és fokonként következik a helyzet abszurditásából. Nagy erőssége a filmnek, hogy végig sikeresen egyensúlyoz a „veled is megtörténhet”, a vérciki és az „ez azért már túlzás” között. Kint is vagyunk, bent is vagyunk: nézzük, mert ismerős, velünk is megtörtént, és nézzük, mert megnyugtató, hogy velünk nem történt meg.

Néha résztvevően felszisszenünk, idejétmúlt módon a szereplőkért röhögünk, nem a szereplők ellen. És ez akkor is újszerű lenne a jelen vígjátékai között, ha a film döcögős, erőltetett vagy sematikus lenne. De nem az.

A producer gratulálhat a főszereplőnek. Robert de Niro - Robert de Nirónak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3191