KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Dr. Dolittle 2.

Harmat György

 

Lássuk, mi kell ma egy sikeres hollywoodi produkcióhoz. Sztár, technika, sztori. Nagyjából ebben a sorrendben. A sztárnak elsősorban a nevére van szükség. Jelen esetben Eddie Murhpyéra. Miután most nem villoghat egy filmen belül tucatnyi szerepben (lásd Bölcsek kövére és folytatása), lévén szó családi moziról, nem is trágárkodhatja-szemtelenkedheti végig a cselekményt (A Beverly Hills-i zsaru és folytatásai), Murhpy azt csinálja, hogy nem csinál semmit. Azaz jóformán nem végez színészi munkát. Nincs is rászorulva, hiszen ott van körülötte a (tökéletes szájmozgással) beszélő – valódi vagy hagyományosan és számítógéppel animált – állatok tömege. Tehát Murphy helyett ezúttal a technika virtuóz.

Hugh Lofting Dr. Dolittle-történetei harmadszor kerülnek filmvászonra. Az 1967-es, Rex Harrison címszereplésével készült musical-változat meghagyta az állatorvost eredeti, viktoriánus környezetében, a harminc évvel későbbi feldolgozás (írásom témájának elődje) modernizálta a főhőst és viszonyait. A mostani sztori már mindössze arra szolgál, hogy közlekedési rendőrként irányítsa a sztárt a technika forgatagában. Ahogy az manapság szokás: a rendező egyetlen hangulatot sem tart ki, vázlatfigurákat rohantat a végkifejlet felé.

Mindazonáltal többnyire kellemesen szórakozunk: vannak ötletek, az állatok jópofák, és közegükben hatványozott szellemességgel hatnak a parodisztikus utalások A Keresztapára, A bárányok hallgatnak egy jelenetére, a Madarakra. Még Poe Hollója is elkárogja magát: „Soha már!” A jó mulatság ízét azonban olykor megkeserítik az ízlésficamok. A családi filmbe nem illő szexuális viccek mellé még a Bölcsek kövére szellentés-poénjai közül is beszivárgott egy.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/09 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3446