KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Az európai filmdíjról

N. N.

 

1988. november 26-án osztják ki először az európai filmdíjat. Az európai film tekintélyének növelésére létesített díjat Berlinben nagyszabású ünnepség keretében adják át. Az európai filmdíj a hollywoodi filmakadémia Oscar-díjával szeretne konkurálni, ezzel is egyengetve az európai filmek művészi és üzleti sikerét.

A díj ötlete dr. Volker Hassemertől, Nyugat-Berlin kulturális tanácsosától származik. A következő kategóriákban osztják ki: a legjobb film (a producer kapja); a legjobb fiatal film (producer és rendező is kaphatja); a legjobb rendező; a legjobb színész; a legjobb színésznő; a legjobb mellékszereplő; a legjobb fiatal színész és színésznő; a legjobb forgatókönyv; a legjobb filmzene; a legjobb fényképezés; a legjobb speciális effektus. Az első két kategória díja pénzjutalom, amit egy új európai produkcióba kell befektetni.

1988. augusztus 31-ig huszonhat európai állam nyújtotta be nevezését az európai filmdíjra, a legjobb film és a legjobb fiatal film kategóriájában. A többi kategória díjaira héttagú jelölőbizottságot hoztak létre, melynek tagjai: Doris Blum (nyugatnémet filmkritikus), Henning Carlsen (dán rendező), Derek Malcolm (angol kritikus), Mészáros Márta, George Reinhart (svájci producer), Günter Reisch (rendező, NDK), Marie-Noelle Tranchant (francia kritikus).

Az európai filmdijbizottság tagjai: Silvio Clementelli (az olasz filmproducerek szövetségének elnöke); Gérard Ducaux-Rupp (a francia filmexportőrök szövetségének elnöke); Bengt Forslund (a svéd Filmintézet művészeti igazgatója); Diego Galán (a San Sebastian-i nemzetközi filmfesztivál igazgatója); Jerzy Kawalerowicz (lengyel rendező); Wolfgang Klaue (Az NDK Filmintézetének igazgatója); Anton Langhammer (reklámfőnök); David Rose (az angol Channel 4 program filmműsor szekciójának vezetője); Nyikolaj Szavickij (szovjet filmkritikus); Heinz Ungureit (a nyugatnémet ZDF televízió műsorigazgató-helyettese).

 

Jelölések az európai filmdíjra:

Bulgária: A legjobb film: Az erőszak ideje (rendező: Ljudmil Sztajkov)

A legjobb fiatal film: Ahova megyünk (Rangel Vlcsanov)

Csehszlovákia: Miért? (Karel Smyczek) Ház kettőnek (Miloš Zábranský)

Dánia: Pelle, a hódító (Bille August Cannes-i nagydíjas filmje) Járvány (Lars von Trier)

Finnország: Helsinki – Nápoly – Egy egész éjszaka (Mika Kaurismäki) A Szovjetunióból, rockkal (Marjaana Mykkänen)

Anglia: Távoli Hang (Terence Davies) Viharos hétfő (Mike Figgis)

Görögország: Helidona gyerekei (Costas Vrettakos)

Gém Németországnak (Stavros Tornes)

Magyarország: Hanussen (Szabó István) Kárhozat (Tarr Béla)

Portugália: Kannibálok (Manoel de Oliveira) A tréfamester (Morais-José Alvaro)

NSZK: Az ég Berlin felett (Wim Wenders) Lányok tűzszerszámmal

Izland: A holló árnyéka (Hrafn Gunnlaugsson)

Hollandia: Az eltűnés (George Sluizer) Az utolsó utazás (Kees Hin)

Szovjetunió: Ahik Kerib (Szergej Paradzsanov) Fogyó idő (Alekszandra Szokurova)

Jugoszlávia: Név nélküli film (Srdjan Karanović) Idegen föld (Dragan Marinković)

Ausztria: Nocturno (Fritz Lehner)

Törökország: Utazás az éjszakába Mindennek ellenére

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/11 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4916