KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/november
TELEVÍZÓ
• Schreiber András: Szupergettósítás Kultúrtévé
FINCHER ÉS A FACEBOOK
• Baski Sándor: Netpolgár A közösségi háló
NŐI SZEMMEL
• Hungler Tímea: A kamera neme Női tekintet
• Kovács Kata: Az apa árnyéka Úl raj: Sofia Coppola
• Alföldi Nóra: Ösztrogén, vagy valami hasonló Angelina Jolie
PERZSA NŐK
• Iványi Zsófia: Kőzáporban Női sorsok Perzsiában
• Barkóczi Janka: Perzsa kertek Beszélgetés Shirin Neshattal, Shoja Azarival és Tóth Orsival
A HELY SZELLEME
• Roboz Gábor: A legszűkebb kelepce Klausztrofób thrillerek
• Varró Attila: A törlesztés démonai Kísértetházak
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Túlélni az életet Velence
KÉPMESTEREK
• Rédey Soma: Fény a falon Beszélgetés Tóth Jánossal
IVAN PASSER
• Zalán Vince: Kisvárosi víkendek Ivan Passer másfél cseh filmje – 2. rész
FILMISKOLA
• Pápai Zsolt: Serpenyő és puska Hangnemváltás és kevert hangnem
• Varga Zoltán: Életút-kereszteződések Párhuzamos elbeszélések
KRITIKA
• Csillag Márton: Viccen belül Egy komoly ember
• Gorácz Anikó: Sorskönyv Szekeres Csaba: Örvény
FILM / REGÉNY
• Nevelős Zoltán: Egy zárkózott angol úr Martin Booth: Az amerikai
• Kovács Marcell: Rózsaszín szorongás Az amerikai
MOZI
• Varró Attila: Szerelmi bűnök
• Pápai Zsolt: Tőzsdecápák 2: A pénz nem alszik
• Vajda Judit: A lány aki tűzzel játszott
• Kolozsi László: Ünnepek után
• Baski Sándor: Nömadak Tx
• Szabó Noémi: Babák – Az első év
• Tüske Zsuzsanna: Ízek, imák, szerelmek
• Vörös Adél: Sejtcserés támadás
• Forgács Nóra Kinga: Képzelt szerelmek
• Lovas Anna: Őrzők legendája
• Parádi Orsolya: Gru
• Sepsi László: Alfa és Omega
• Alföldi Nóra: Dobogó kövek
DVD
• Varró Attila: Vörös szikla
• Géczi Zoltán: A nyakörv
• Sepsi László: Végrehajtók
• Pápai Zsolt: Láncra vert igazság
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Cseresznyefák

Lajta Gábor

 

Ivan Andonov sokszínű alakja a bolgár filmművészetnek. Sikeres színész (a magyar közönség Gaál István Magasiskolájának főszerepében láthatta), rajzfilm-, majd játékfilmrendező. Most bemutatott munkája az alkotó változatos pályája ellenére nem vall kísérletező kedvre, mégis jelentős formai értékeket mutat. Képeinek természetes, de tömör színessége, kompozícióinak betöltöttsége, egyenletes, zökkenőmentes tempója szokatlan frissességet kölcsönöz a filmnek. Ehhez járul még egy látszólagos apróság is: a manapság ritka „keskeny vászon” kevésbé enged fölösleges elmélázásokat, panorámás unalmakat.

Tartalmilag szintén gazdagabb a film, mint azt a témát fölvázolva hinnénk. Igaz, a vállán puskával mászkáló volt partizán – aki egyszemélyben brigádvezető, mezőőr és pártfunkcionárius – küzdelme a falubeli kis csalások és megalkuvások ellen, túlságosan didaktikus történetnek látszik. Mégis, úgy érzem, hiteles a kiindulópontja: nagyon sokan vannak, akik a szocializmust erkölcsi kérdésként fogják föl. A film főhősét is ez a sajátos (a maga korában forradalminak nevezett) erkölcs vezérli. ő is követ el törvénytelenségeket, de ezek megbocsáthatóbbak, nem kisstílű ügyeskedések. Ő egyébként is markáns, rokonszenves egyéniség, míg volt partizántársa el-puhult, megszelídült vezető, falubeli ellenfelei pedig csúnyák és alattomosak. Végül elbukik, meghal, de egyetlen barátja – úgy tűnik – a helyébe lép. A kifutó képek alatt fegyverropogásként visszhangzik a nézőben a cseresznyéskert madárriasztó berendezésének hangja.

Mindez a kalandfilmekre emlékeztető romantikus máz kissé eltakarja a lényeget: a film részben a jelen állapotok bírálata, részben hangot ad egy illúziót vesztett generáció panaszának, amely visszakíván valamiféle „szigorúbb” szocializmust, de annak forradalmi lendületével, erkölcsiségével.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/09 52-53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7345