DVDEz történt BudapestenLakatos Gabriella
Magyar, 1944. Rendezte: Hamza D. Ákos. Szereplők: Muráti Lili, Hajmássy Miklós, Rajnay Gábor, Makláry Zoltán, Kiss Manyi. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet. 90 perc.
A magyar műfajfilm
aranykorának záródarabja egyúttal a harmincas–negyvenes évek hazai screwball comedy-jeinek egyik
legsikerültebb tétele: annak a trendnek a markáns képviselője, amit olyan
filmek fémjeleznek, mint A csúnya lány,
az Elnökkisasszony, a 120-as tempó vagy a Házassággal kezdődik. A történet két válóperes ügyvéd, Dr. Szikszay
Erzsébet és Dr. Orbói István utálat-imádat viszonyán keresztül mutatja be a
korszak ambivalens érzésekkel terhelt férfi–nő viszonyait, és nem csak a
screwball-zsánert idézi meg, hanem számos elemében az öt évvel későbbi George
Cukor-film, az Ádám bordája előképe,
azzal a különbséggel, hogy míg az Ez
történt Budapesten az ügyvéd és ügyvédnő inzultusokkal központozott
egymásra találását meséli el, addig az Ádám
bordájában az ügyész és ügyvéd személyében férj és feleség csapnak össze a
tárgyalótermi szorító két ellentétes feléből. A tematikai hasonlóság dacára az Ez történt Budapesten azonban csak
marginális szerepet szán a tárgyalótermi szcénáknak, helyette a korszak
szalonvígjátékaira jellemző színterek dominálnak benne. Egyértelmű vígjátéki
hangszerelése ellenére a filmet finoman áthatja a háborús korszak végnapjainak
vészterhes légköre. A derűs vígjátéki hangnem, a felszabadult, könnyed
alakításokkal bemutatott nemek harca és a világot problémamentesnek láttató
kávéházi, mulatóbeli és vacsorajelenetek jól működő egységet alkotnak a
világégésre történő utalásokkal, mint az elsötétítés (melynek célja az
ellenséges repülőgépek navigálásának megnehezítése volt) vagy a hiánygazdaság
megidézése (az inas a legkülönbözőbb használati tárgyakat halmozza fel). A
vígjátéki tónust ellenpontozza továbbá a filmben elhangzó dal is: „… a sors majd úgyis elszakít, szenvedni, sírni
megtanít, minden egyes napért, minden pillanatért kár”.
Extrák: Az Ez történt Budapesten azon kevés negyvenes években készült magyar
filmek közé tartozik, amelyek ha finoman is, de reflektálnak a háborús
eseményekre. A lemez extrái jobbára azzal foglalkoznak, hogy a II. világháborús
tematika miként reprezentálódik a korabeli magyar filmekben. A közel egyórás Hátország a moziban című doku a háború
mindennapi életre gyakorolt hatását mutatja be, és ugyancsak ebbe a témakörbe
illeszkedik az a korabeli fényképekből és forgatókönyv-részletekből,
hangalámondással összeállított 17 perces film, amely a sajnálatos módon
elveszett, egy korszak emblematikus életérzését összefoglaló háborús
melodrámáját, az Egy nap a világot
rekonstruálja.
| Cikk értékelése: |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  |  | szavazat: 187 átlag: 5.65 |
 |
|
