KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A cementkert

Koltai Ágnes

 

Ünnepi pillanat: Jean Cocteau és Thomas Mann találkozása a filmvásznon. A Rettenetes gyerekek és a Wälsung-vér fonódik össze. A kitűnő irodalmi ismeretek és a fojtogató enterieurök meghozták az elismerést a rendezőnek: Andrew Birkin a legjobb rendezés díját nyerte el az idei berlini fesztiválon. Némi túlzó galantériával, A cementkertbe ugyanis nem a rendező, hanem a négy gyerekszereplő lehelt életet. Pontosabban, ők tudták érzékeltetni, hogy mi történik az emberrel, ha hirtelen elfogy körülötte a levegő. Ha elpárolog a szeretet, ha oda a biztonság és a kötődés. Három gyermek az alig felnőtt Charlotte Gainsbourg irányításával csodát művel a vásznon, átlelkesítik a készen kapott történeteket. Jóllehet ismerjük a lélektani fordulatokat, és tudjuk előre, mikor nő vagy oldódik a feszültség, velük újra végigszorongjuk az elárvulás minden mozzanatát.

A nagylányt alakító Charlotte Gainsbourgra épít a film. Ez az épphogy felnőtt hölgy a francia mozi különös csillaga. Arcán mindig ott húzódik valami furcsa kamaszos dac, gyerekes düh, csúnyácska, négyszögletes alakú, mégis izgalmas. Anyjától (Jane Birkin) örökölt kicsit nervőz vibrálása, szomorú tekintete inspirálja a rendezőket. Utoljára Bertrand Blier Kösz, megvagyok című filmjében láthattuk, ahol egy magával mit kezdeni nem tudó tinédzsert játszott. A cementkertben még egy korosztállyal ifjabb lányt alakít: csúnyán kamaszodó iskolást, aki a nővé válás nehézségeivel küzd. Zavarja tulajdon teste, érzelmei szétfeszítik, a mindennapok untatják, s éppen ekkor hagyja örökre magára apja és anyja, rátestálva testvéreit, köztük Jacket, a vele szinte egykorú öccsöt. Jean Cocteau-t ezen a ponton váltja fel Thomas Mann.

Charlotte Gainsbourg kíméletlen dacossága az egyetlen újdonság.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1299