KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Ami nem öl meg

Benke Attila

The Girl in the Spider’s Web – angol-német-kanadai-svéd-amerikai, 2018. David Lagercrantz regénye alapján a forgatókönyvet írta és rendezte: Fede Alvárez. Kép: Pedro Luque. Szereplők: Claire Foy (Lisbeth Salander), Sylvia Hoeks (Camilla Salander), Sverrir Gudnason (Mikael Blomkvist), LaKeith Stanfield (Edwin Needham), Stephen Merchant (Frans Balder), Christopher Convery (August Balder). Gyártó: Columbia, MGM. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 117 perc.

 

A kortárs skandináv bűnügyi filmek klasszikusává vált a tragikus hirtelenséggel elhunyt svéd író, Stieg Larsson bestseller regényeinek (Millenium-trilógia) első részéből készült A tetovált lány, melynek 2011-ben David Fincher rendezte meg amerikai változatát. Fincher filmjének folytatása, egyben újragondolása is Fede Alvárez (Vaksötét) műve, az Ami nem öl meg-je – főként a különböző színészek (Rooney Mara és Daniel Craig helyett ezúttal Claire Foy és Sverrir Gudnason a főszereplő páros) és a műfajváltás miatt.

A David Lagercrantz regényéből készült Ami nem öl meg radikálisan szakít a Larsson-féle nyomasztó, éjsötét pszichothriller-vonulattal, és inkább a Mission: Impossible-filmek rajongóinak kedvez nagyszabású összeesküvésről szóló történetével. A hacker, Lisbeth Salander és a korábbi epizódokban aktívabb újságíró, Mikael Blomkvist egyfelől a nukleáris töltetek élesítéséhez szükséges programra vadászó amerikai titkosszolgálattal és egy rejtélyes szervezettel kerülnek konfliktusba. Másfelől feltűnik a színen Lisbeth őrült testvére, Camilla is, aki bosszút akar állni a hackernőn, amiért az nem szöktette meg gyerekkorukban pedofil édesapjuktól.

A műfajváltás nem tett jót az új tetovált lány-történetnek, mivel a korábbi filmekkel és a regénnyel ellentétben kidolgozott karakterek és felkavaró cselekmény helyett folyamatos, sok esetben irreális, de élvezetes akciót kap a néző. A legizgalmasabb egyértelműen Lisbeth és Camilla konfliktusa lenne, ami sajnálatos módon csak az utolsó jelenetek egyikében kezd elmélyülni, ezért Camilla nem válik sablongonoszból átélhető antagonistává. És azért is kár, hogy Fede Alvárez műve alig közepesre vizsgázott, mert Claire Foynak amúgy jól állna Lisbeth szerepe. Stieg Larsson komplex hősnője és a méltatlan módon háttérbe szorított Blomkvist azonban divatos akciófilmeknél sokkal többet érdemelnének.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2018/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13927