KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
   2010/december
PASOLINI / ANTONIONI
• Csantavéri Júlia: Ártatlanok Madarak és ragadozó madarak
• Pintér Judit: Botrányos őszinteség Nico Naldini: Pasolini élete
• Tornai Szabolcs: A meglepetés lépcsőfokai Antonioni filozófiája
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi
TRANSZHUMÁN JÖVŐ
• Kömlődi Ferenc: Utak Utópiába Transzhumanista kultúra
• Géczi Zoltán: A Prométheusz-vádirat Transzhumán manga/anime
ARTHUR PENN
• Pápai Zsolt: Hollywood Kis Nagy Embere Arthur Penn
EXPLOITATION
• Baski Sándor: A kacsintás esztétikája
• Varró Attila: Térhódítás Exploitation és 3D
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Kovács Marcell: A kolosszusok árnyékában Új amerikai képregényfilmek
• Sepsi László: A pusztulás képkockái Stephen King képregényen
PASOLINI / ANTONIONI
• Dobai Péter: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Pintér Judit: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
• Szkárosi Endre: Szenvedély és ideológia Dialógus Pier Paolo Pasoliniről
ANGOLSZÁSZ KÉPREGÉNY
• Klág Dávid: A középszer ellen Scott Pilgrim a világ ellen
MAGYAR MŰHELY
• Varga Balázs: Tetten ért képek Új politikai dokumentumfilmek
• Gorácz Anikó: Szabadság tér Mindszenty-filmek
TELEVÍZÓ
• Deák Dániel: Dalolva szép a tévé Zenei tehetségkutatók
HATÁRSÁV
• Horeczky Krisztina: És megteremté a Nőt Martin Munkácsi-kiállítás
KÖNYV
• Gyenge Zsolt: Román hullámlovasok Gorácz Anikó: Forradalmárok
• Szabó Ádám: Új utakon Fejezetek a brit film történetéből
MOZI
• Gyenge Zsolt: Menedék
• Fekete Tamás: Száguldó bomba
• Zalán Márk: Érzéki csalódás
• Sepsi László: Ördög
• Forgács Nóra Kinga: Sporthorgászat
• Baski Sándor: Call Girl
• Kolozsi László: Gyermekeim apja
• Vajda Judit: Szerelmes lettem
• Roboz Gábor: Megaagy
• Alföldi Nóra: Könnyű nőcske
• Vörös Adél: Ilyen az élet
• Varró Attila: Már megint te
DVD
• Gelencsér Gábor: Fotográfia
• Czirják Pál: Aranyember-gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Kisvárosi rock’n’roll
• Alföldi Nóra: W.
• Martsa András: Bobby

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tökéletes gyilkosság

Mátyás Péter

 

Az 1953-ban készült Gyilkosság telefonhívásra nem tartozik Hitchcock legjobb munkái közé. A pénzzavarral küszködő sikeres teniszbajnok fondorlatos tervet eszel ki, zsarolással rávesz egy kalandort dúsgazdag felesége meggyilkolására. Az igazi bonyodalom az elrejtett lakáskulcs körül összpontosul, háttérben egy szerelmi háromszögtörténettel. Maga a Mester is fenntartásokkal nyilatkozott művéről, ám a mozi szerelmesei bizonyára elnézőbbek lesznek majd, ha megnézik annak modernizált változatát, a Tökéletes gyilkosságot.

A tőzsdei összeomlás szélén álló Wall Street-i üzletember megbízza felesége sötét múltú szeretőjét, hogy ölje meg a vagyonos asszonyt. Adott a forgatókönyv, a szituációk és a humor, csak ki kellene javítani az eredeti mű hibáit. Helyette egy elvetélt kísérlet tanúi vagyunk, amelyben az elejétől a végéig elmondják és megmutatják nekünk az eseményeket, megfosztva bennünket a suspense, a bizonytalanság, a felfokozott várakozás hatásától. Elveszett Hitchcock könnyed eleganciája, bája is, három vaskos beszólástól eltekintve még mosolyogni is képtelenség. A jellemek a hollywoodi képeslapok kliséire emlékeztetnek, Michael Douglas a férj alakjában korábbi szerepei sztereotípiáit vonultatja fel a Tőzsdecápáktól az Elemi ösztönig. A nőt megformáló Gwyneth Paltrow kiábrándító, hiányzik belőle Grace Kelly egykori szépsége és tehetsége. Az alkotók görcsösen igyekeznek újabb fordulatokkal izgalmassá tenni a történetet, de a közönség az élettelen figurák miatt csak izzadtságszagot és unalmat érezhet. A rendező úgy vélte, emlékezetkiesésben szenvedünk – ha megsemmisít mindent, ami miatt Hitchcockot érdemes megnézni, akkor korszerű. A végeredmény afféle szalonbűvészkedés, érdektelen társasjáték.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/12 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3902