KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/február
FILM / SZÍNHÁZ
• Gelencsér Gábor: Filmszínpad Mozi a színházban
• Muhi Klára: A hazug nagymama meg a többiek Apacsok
VARGAS LLOSA
• Ardai Zoltán: Buja, kényes, hideg Mario Vargas Llosa-adaptációk
BUNUEL
• Szabó Z. Pál: „Az aranykor” mítosza Dalí és Buñuel kapcsolata
• Tornai Szabolcs: Szürrealista előgyakorlatok az éberséghez Luis Buñuel
JOHN WAYNE
• Varga Dénes: A vadnyugat hercege John Wayne és a hatvanas évek
• Nevelős Zoltán: Karakán emberek A félszemű
ARONOFSKY
• Szabó Ádám: Őrjítő vágy Darren Aronofsky
• Kovács Kata: Pszichobalett Fekete hattyú
ANIMÁCIÓ
• Varga Zoltán: Kétdimenziós manőverek Anilogue
• Margitházi Beja: Animáció, nem imitáció Sylvain Chomet: Az illuzionista
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A bennem élő gyilkos Dexter-sorozat
• Kemenes Tamás: Alpári unalom Való Világ 4.
• Deák Dániel: Veszteni tudni kell 40 milliós játszma
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Titkok, hazugságok Torino
KÖNYV
• Vincze Teréz: Láttatni a láthatatlant Marc Vernet: A hiány alakzatai
• Harmat György: Iskola a papíron Kelecsényi László: Álmodozók és megszállottak
KRITIKA
• Báron György: Téli mese A vágyakozás napjai
• Gorácz Anikó: A kripli Miklauzic Bence: Éji séták és éji alakok
• Vajda Judit: Csernobil és Isaura Az ügynökök a Paradicsomba mennek
MOZI
• Baski Sándor: Emberek és istenek
• Schreiber András: Három majom
• Vincze Teréz: A király beszéde
• Vajda Judit: Egy jobb világ
• Forgács Nóra Kinga: Szerelem, pasta, tenger
• Tüske Zsuzsanna: Az utazó
• Alföldi Nóra: New York I Love You
• Sepsi László: Párizsból szeretettel
• Vörös Adél: A dilemma
• Kovács Marcell: Zöld Darázs
• Csillag Márton: Gulliver utazásai
• Varró Attila: Boszorkányvadászat
• Pápai Zsolt: Követés
• Czirják Pál: Sodrásban
• Alföldi Nóra: Felhangolva
• Tosoki Gyula: Az élők és a holtak
DVD
• Martsa András: Pedig olyan csendes ember volt…
MOZI
• Kovács Marcell: Inferno – Pokol
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet

Pápai Zsolt

The Texas Chainsaw Massacre: The Beginning – amerikai, 2006. Rendezte: Jonathan Liebesman. Szereplők: Jordana Brewster, Taylor Handley, R. Lee Ermey. Forgalmazó: FHE Hungary. 87 perc.

 

A klasszikusok előzményeit bemutató prequelek többnyire nem sok jót ígérnek, gyakran nem egyebek annak demonstrálásánál, hogy új idők új undokai milyen kispályás technikákkal igyekeznek lehúzni még egy bőrt a témáról vagy – horrorfilmek esetében – a szereplőkről.

Első hallásra Tobe Hooper három évtizede született remeklésének prequelje sem kecsegtetett sok jóval, de szerencsére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Bár az új darab a történetvezetéstől a felvonultatott típusok rajzáig lényegében Hooper filmjét, illetve annak 2003-as remake-jét ismétli, mégis izgalmas. Nem remake, inkább remix, az eredetit és annak újrafeldolgozását turmixolja össze, és ad hozzájuk új ízeket.

Részben amiatt vonzó, mert leleményesen aktualizálja a kultklasszikus politikakritikáját. Az Államok kül- és a belügyei egyaránt terítékre kerülnek: Jonathan Liebesman (A sötétség leple) rendező egyfelől – nyilvánvalóan Irakra kikacsintva – nyomatékosabbá tette a Vietnam-tematikát, mint Hoopernél volt, másfelől – a Bush-adminisztráció antidemokratikus törekvéseire utalva – seriffzubbonyba bújtatta a mészáros családfőt, és így vezényeltette le vele válogatott gusztustalankodásait (egyebek között egy Kubrick Acéllövedékének kiképzés-epizódjait is megidéző jelenetsort).

A film Hooper munkája mellett több szállal kapcsolódik annak remake-jéhez, nem véletlenül, hiszen az is, ez is Michael Bay produceri felügyelete mellett született. Elsősorban a szétszűrőzött és szemcsés, digitális fényeléssel alaposan utódolgozott képek, illetve a pattogó montázstechnika rokonítja a két darabot, ugyanakkor A kezdet néhány ponton felülüti a remake-et.

Újszerűbb a másolatnál. A remake rendezője, Marcus Nispel a Hooper kijelölte irányt követte azzal, hogy igyekezett a mészárszéki jelenetek számát a minimumra csökkenteni, és műve rémisztő jellegét az atmoszférateremtés frontján bevetett trükkökkel megalapozni, Liebesman viszont olyan erőszakorgiát vitt filmre, amely a kortárs borzalommozik világában is párját ritkítja: arcskalpolást, alkarnyúzást és térdből csonkolást kifejtettebben, derékban kettészelést, láncfűrészre nyársalást tapintatosabban szcenírozva mutat, és mindezt üdítően morbid humorral bolondítja. Szinte hihetetlen, hogy eközben képes kikerülni a travesztia és a paródia csapdáit. A gegekkel együtt is véresen komoly minden pillanat.

Extrák: magyar feliratos audiokommentár a rendezővel és a két producerrel; kimaradt és bővített jelenetek választható kommentárral; werk.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/07 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9061