KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/március
TARR
• Kovács András Bálint: Az utolsó Tarr-film A torinói ló
FLIEGAUF BENEDEK
• Tornai Szabolcs: Gyorsabb az életnél Fliegauf Benedek
• Kolozsi László: A csiga feljön Pestre Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Pápai Zsolt: Oidipusz-klón Womb
MAGYAR MŰHELY
• Koncz Linda: Befejezett jövő Mi lesz veled, Inforg?
KONTRA-HOLLYWOOD
• Géczi Zoltán: Más hangok, más szobák Az elfeledett Amerika krónikásai
• Sepsi László: A gonosz iker The Fighter – A harcos
MONODRÁMÁK
• Kovács Kata: A korlátok szabadsága Egyszereplős filmek
• Roboz Gábor: Elbeszélt élet Spalding Gray monológjai filmen
AGATHA CHRISTIE
• Zombory Erzsébet: Keresd a nőt? Agatha Christie
LATIN MOZI
• Sepsi László: Vesztes helyzet Chilei zsánerfilmek
• Horváth Eszter: Túlcsorduló képernyő
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Csillagszüret Show és tehetség
• Hungler Tímea: Első Blikkre Sára Júlia: Bulvár
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Vadászjelenetek Erdélyországban Visszatérés – Retrace
• Strausz László: Általános alany Fütyülök az egészre
• Vajda Judit: Kallódó emberek Fehér nászéjszaka
MOZI
• Zalán Márk: Szerelmek háza
• Vajda Judit: Millenium 3 – A kártyavár összedől
• Tüske Zsuzsanna: Egy család
• Tüske Zsuzsanna: Médiaország: a TV hatalma
• Roboz Gábor: London Boulevard
• Kolozsi László: Nem beszélek zöldségeket
• Forgács Nóra Kinga: A fa
• Parádi Orsolya: Csak szexre kellesz
• Sepsi László: Mestergyilkos
• Géczi Zoltán: A rítus
• Alföldi Nóra: Dobolj ha tudsz!
• Hlavaty Tamás: Sanctum
• Varró Attila: Rango
DVD
• Pápai Zsolt: Eszkimó asszony fázik/Xantus János kisfilmjei
• Géczi Zoltán: Üzenet az űrből
• Varga Zoltán: A világ legjobb apukája
• Benke Attila: Az utolsó mohikán
• Czirják Pál: Bástyasétány hetvennégy
• Alföldi Nóra: A teljes csoda
• Tosoki Gyula: Start két keréken
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mama

Baski Sándor

Ma Ma – spanyol, 2015. Rendezte és írta: Julio Medem. Kép: Kiko de la Rica. Zene: Eduardo Cruz és Alberto Iglesias. Szereplők: Penélope Cruz (Magda), Alex Brendemühl (Raul), Luis Tokar (Arturo), Silvia Abascal (Enfermera). Gyártó: Morena Films / Backup Media / Mama Películas. Forgalmazó: MTVA. Szinkronizált. 111 perc.

 

A klasszikus bonmot frissítésre szorul: már nem csak a kutyák vagy a gyerekek, de a halálos betegségek is jó eséllyel képesek szavatolni a filmsikert. A szerzői (Utolsó napjaim, Biutiful) vagy a midcult alkotók (Az élet nélkülem) eddig is előszeretettel nyúltak a könnyű katarzissal kecsegtető melodrámai alaphelyzethez, újabban viszont a humort és az iróniát (Fifti-fifti, Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni) vagy a tinisztárok vonzerejét (Csillagainkban a hiba) pajzsként használó mainstream sem idegenkedik a témától. Julio Medem verziója még ebből a zsúfolt mezőnyből is kitűnik, már ami a pozitív értelemben vett gátlástalanságot illeti. A baszk rendező munkásságát eddig sem a széles gesztusok mellőzése és az érzelmi visszafogottság jellemezte, de a sajátos mágikus realista atmoszféra és az elrajzolt figurák a nyílt szentimentalizmust költőivé varázsolták. A Mamában viszont, látszólag minden óvatosságot sutba dobva, reflektálatlanul halmozza a giccsveszélyes elemeket: főhősére egyetlen nap leforgása alatt zúdítja rá a mellrák diagnózisát, férje hűtlenségét és az egyedülálló anyaság terhét, miközben társként egy hasonlóan traumatizált férfit rendel mellé. Sőt még ezt is fokozni tudja: a halálos ítélettel a zsebében Magda úgy dönt, versenyfutásba kezd az idővel, hogy életet adhasson kislányának.

Medem rendezői kvalitásait dicséri, hogy a filmet egészen az utolsó harmadáig nem temeti maga alá a giccscunami. Noha a rendező már előző filmjével, az Egy éjszaka Rómában leszbikus melodrámájával megkezdte a rugalmas elszakadást az életmű csúcspontjait jellemző játékos-szürreális stílustól, a tudat működését érzékeltető montázstechnikának köszönhetően a Mamát is áthatja egy lebegő, álomszerű hangulat. Idomulva a „műfaj” konvencióihoz, Medem filmje is a számvetés fontosságát hangsúlyozza, új elemként viszont nem az individuum életvágyát, hanem a halál árnyékában is dolgozó önzetlen anyai ösztönöket ünnepelteti.

A korábbi filmjeiben működő, elvágyódás motívummal kevert fantáziajelenetek ugyanakkor itt kényszeres szerzői gesztusnak tűnnek, Magda víziói születendő kislányáról – a lépten-nyomon dala fakadó szülészorvos figurájával együtt – kevés híján önparódiává transzformálják a filmet. Hogy ez végül mégsem következik be, az főként Penélope Cruznak köszönhető – a spanyol színésznő legalább olyan heroikus teljesítményt nyújt, mint az általa alakított Magda az anyaszerepben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/05 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12708