KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/március
TARR
• Kovács András Bálint: Az utolsó Tarr-film A torinói ló
FLIEGAUF BENEDEK
• Tornai Szabolcs: Gyorsabb az életnél Fliegauf Benedek
• Kolozsi László: A csiga feljön Pestre Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Pápai Zsolt: Oidipusz-klón Womb
MAGYAR MŰHELY
• Koncz Linda: Befejezett jövő Mi lesz veled, Inforg?
KONTRA-HOLLYWOOD
• Géczi Zoltán: Más hangok, más szobák Az elfeledett Amerika krónikásai
• Sepsi László: A gonosz iker The Fighter – A harcos
MONODRÁMÁK
• Kovács Kata: A korlátok szabadsága Egyszereplős filmek
• Roboz Gábor: Elbeszélt élet Spalding Gray monológjai filmen
AGATHA CHRISTIE
• Zombory Erzsébet: Keresd a nőt? Agatha Christie
LATIN MOZI
• Sepsi László: Vesztes helyzet Chilei zsánerfilmek
• Horváth Eszter: Túlcsorduló képernyő
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Csillagszüret Show és tehetség
• Hungler Tímea: Első Blikkre Sára Júlia: Bulvár
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Vadászjelenetek Erdélyországban Visszatérés – Retrace
• Strausz László: Általános alany Fütyülök az egészre
• Vajda Judit: Kallódó emberek Fehér nászéjszaka
MOZI
• Zalán Márk: Szerelmek háza
• Vajda Judit: Millenium 3 – A kártyavár összedől
• Tüske Zsuzsanna: Egy család
• Tüske Zsuzsanna: Médiaország: a TV hatalma
• Roboz Gábor: London Boulevard
• Kolozsi László: Nem beszélek zöldségeket
• Forgács Nóra Kinga: A fa
• Parádi Orsolya: Csak szexre kellesz
• Sepsi László: Mestergyilkos
• Géczi Zoltán: A rítus
• Alföldi Nóra: Dobolj ha tudsz!
• Hlavaty Tamás: Sanctum
• Varró Attila: Rango
DVD
• Pápai Zsolt: Eszkimó asszony fázik/Xantus János kisfilmjei
• Géczi Zoltán: Üzenet az űrből
• Varga Zoltán: A világ legjobb apukája
• Benke Attila: Az utolsó mohikán
• Czirják Pál: Bástyasétány hetvennégy
• Alföldi Nóra: A teljes csoda
• Tosoki Gyula: Start két keréken
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Katasztrófa földön-égen

Harmat György

 

Valentyin, a filmben szereplő repülőgép egyik pilótája, kénytelen elválni elviselhetetlenül hisztérikus feleségétől, kisfiát ritkán láthatja. Igor, a másik pilóta (az aranyszívű nőcsábász), beleszeret Tamarába, a gép stewardessébe. A kezdeti másfél óra elteltével, ha nem tudnánk, aligha gondolnánk, hogy az első szovjet katasztrófafilmet látjuk. Alekszandr Mitta merészen a nézői várakozások ellen dolgozik, végsőkig feszítve a műfaj dramaturgiáját.

A szovjet rendező két (egymáshoz közel álló) filmtípust egyesít: a katasztrófafilmet (Pokoli torony, Lavina) és a „repülőgép-filmet” (Repülőtér, Vihar a repülőgépen). Mindkettőnek jellemzője: csak hosszú előkészítő periódus után következnek a „külső” izgalmak. Itt a cél az, hogy minél jobban megismerjük a szereplőket és (lehetőleg bonyolult) kapcsolataikat. Tehát, hogy tudjuk: kiért, vagy ki ellen kell izgulnunk. Ezt a bevezető szakaszt Mitta is megnyújtja, nem eredménytelenül. Élőek a figurák, érdekesek a földi, a „lelki katasztrófák”, még akkor is, ha az igazi konfliktusok keverednek a sablonra gyártottakkal.

Aztán a kapitány és személyzete (magángondjaikkal megrakottan) repülőjükre szállnak, hogy főleg asszonyokat és gyerekeket menekítsenek meg a földrengés sújtotta Bibriből. Az ottani repülőteret elárasztással fenyegeti a lávafolyam, s a szovjet gépnek egy félig beomlott kifutópályán kell felemelkednie: ezeknek a perceknek az ábrázolása bravúros. Bizonyos film-műfajoknak (ilyen a katasztrófafilm is) elengedhetetlen követelménye a tökéletes technikai kivitelezés. Ebben a filmben nagyvonalú látványmegoldások váltakoznak ügyetlen és illúzióromboló háttérvetítésekkel és makett-konstrukciókkal. Ami pedig a repülőutat illeti: még a repülőgéptechnikában járatlan nézőnek is hihetetlenek bizonyos fordulatok és a jól megformált pilótaalakok mellett különösen feltűnő az utasok arctalansága.

Felemás mű tehát Mitta filmje. Eszünkbe sem jut a zseniális Ragyogj, ragyogj, csillagomat számon kérni a rendezőn, hiszen alapvetően más műfajról van szó. Egy percig sem unatkozunk az égi-földi katasztrófák nézése közben, de nagyobb emberi hitelességre, következetesebb kidolgozásra vágyunk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/11 48. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7287