KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/március
TARR
• Kovács András Bálint: Az utolsó Tarr-film A torinói ló
FLIEGAUF BENEDEK
• Tornai Szabolcs: Gyorsabb az életnél Fliegauf Benedek
• Kolozsi László: A csiga feljön Pestre Beszélgetés Fliegauf Benedekkel
• Pápai Zsolt: Oidipusz-klón Womb
MAGYAR MŰHELY
• Koncz Linda: Befejezett jövő Mi lesz veled, Inforg?
KONTRA-HOLLYWOOD
• Géczi Zoltán: Más hangok, más szobák Az elfeledett Amerika krónikásai
• Sepsi László: A gonosz iker The Fighter – A harcos
MONODRÁMÁK
• Kovács Kata: A korlátok szabadsága Egyszereplős filmek
• Roboz Gábor: Elbeszélt élet Spalding Gray monológjai filmen
AGATHA CHRISTIE
• Zombory Erzsébet: Keresd a nőt? Agatha Christie
LATIN MOZI
• Sepsi László: Vesztes helyzet Chilei zsánerfilmek
• Horváth Eszter: Túlcsorduló képernyő
TELEVÍZÓ
• Kemenes Tamás: Csillagszüret Show és tehetség
• Hungler Tímea: Első Blikkre Sára Júlia: Bulvár
KRITIKA
• Gorácz Anikó: Vadászjelenetek Erdélyországban Visszatérés – Retrace
• Strausz László: Általános alany Fütyülök az egészre
• Vajda Judit: Kallódó emberek Fehér nászéjszaka
MOZI
• Zalán Márk: Szerelmek háza
• Vajda Judit: Millenium 3 – A kártyavár összedől
• Tüske Zsuzsanna: Egy család
• Tüske Zsuzsanna: Médiaország: a TV hatalma
• Roboz Gábor: London Boulevard
• Kolozsi László: Nem beszélek zöldségeket
• Forgács Nóra Kinga: A fa
• Parádi Orsolya: Csak szexre kellesz
• Sepsi László: Mestergyilkos
• Géczi Zoltán: A rítus
• Alföldi Nóra: Dobolj ha tudsz!
• Hlavaty Tamás: Sanctum
• Varró Attila: Rango
DVD
• Pápai Zsolt: Eszkimó asszony fázik/Xantus János kisfilmjei
• Géczi Zoltán: Üzenet az űrből
• Varga Zoltán: A világ legjobb apukája
• Benke Attila: Az utolsó mohikán
• Czirják Pál: Bástyasétány hetvennégy
• Alföldi Nóra: A teljes csoda
• Tosoki Gyula: Start két keréken
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az ajánlat

Tüske Zsuzsanna

The Proposition – ausztrál, 2005. Rendezte: John Hillcoat. Írta: Nick Cave. Kép: Benoît Delhomme. Zene: Nick Cave. Szereplők: Guy Pearce (Charlie Burns), Ray Winstone (Stanley), Danny Huston (Arthur), John Hurt (Lamb), Emily Watson (Martha). Gyártó: Surefire / Pictures in Paradise / UK Film Council. Forgalmazó: Odeon Film. Feliratos. 92 perc.

 

Az utóbbi években született néhány alkotás, amely megkísérelt életet lehelni egy olyan halottnak hitt klasszikus műfajba, mint a western. Az ajánlat nem csupán az egyik legragyogóbb csillag a még mindig távolinak tűnő zsánerhorizonton, de a forgatókönyvíróként és zeneszerzőként közreműködő Nick Cave, valamint John Hillcoat rendező kézjegyeit viselő szerzői mű is egyben. Már 1988-ban készült első közös munkájuk, a nyers brutalitás erőteljes színeivel dolgozó Ghosts of Civil Dead című börtönfilm főtémája is a rabság volt, rácsai közt az őrök is egy hatalmas rendszer részeivé, áldozataivá válnak – nincs ez másképp 2005-ös alkotásukban sem, ahol a lét egzisztencialista értelmezésének alapmotívuma már sokkal éteribb hangon, a western lírai közegébe átemelve szólal meg.

A helyszín az elvadult ausztrál föld, amelyen a civilizált Angliából érkezett Stanley kapitány próbál új világot teremteni. Egy rajtaütésen foglyul ejt két fivért, egy családi bűnbanda kiugrott tagjait, majd az idősebbik fiút, Charlie Burnst rettenetes alkuba kényszeríti: ahhoz, hogy öccsét megmentse a kivégzéstől, karácsony napjáig meg kell gyilkolnia bátyját, a sivatagban fantomként bújkáló, különös kegyetlenségéről hírhedt Arthur Burnst. Charlie rátalál testvérére, ám ahogy a város bosszúszomja erősödik, úgy csúszik ki az irányítás a kapitány kezéből, míg végül a földi pokol saját otthonát is eléri. A két cselekményszál, mely kétféle családi összetartozást ábrázol, a fináléban dermesztő, mégis mágikus egységbe kerül, ahol a hétköznapi rémálom valósággá válik.

Charlie misztikus bolyongása a hipnotikus erejűvé stilizált pusztában, a hidegvérű gyilkos, Arthur meditatív poétizálása, valamint a Nick Cave-féle sötéten izzó zenei tónusok különös elegyet képeznek a nyers erőszak, a rögrealizmus megjelenítésével. A végeredmény olyan tökéletesen egyedi, szuggesztív filmballada, amely egyfelől belső tudatfolyamok finomművű ábrázolása, ugyanakkor minden üresjáratot mellőző, szikár cselekménye révén egy eltemetett műfaj feltámasztását is méltón szolgálja. Akárcsak az utóbbi évek legerősebb westernjeiben, mint a Börtönvonat Yumába vagy a Jesse James meggyilkolása esetében, a végső leszámolás egyben a hős másik énjének felszámolását is jelenti, ami eredendően a Pat Garrett és Billy, a kölyökből ismerős. Hillcoat és Cave azonban olyasmit vittek véghez, amire Sam Peckinpah és Bob Dylan közös munkája óta nemigen volt példa a műfajban: színtiszta költészetet vetettek vászonra.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9515