KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/május
SÖTÉT VADNYUGAT
• Benke Attila: Kamerába lőni Western és önreflexió
• Varró Attila: Balladák a B-oldalról Western és revizionizmus
• Nevelős Zoltán: Deadwood A káosz urai
PSZICHO-FILMEK
• Pintér Judit Nóra: Az őrület mítoszai Pszicho-mozi
• Kovács Kata: Az eszképizmus lobotómiája Álomháború
• Iványi Zsófia: Horrorba hasadt lelkek Többszörös személyiségek
LATIN MOZI: KUBA
• Lénárt András: A Comandante mozija Új kubai filmek
• Bácsvári Kornélia: Titón szigete Tomás Gutiérrez Alea
• Bilsiczky Balázs: Kuba színei Beszélgetés Gödrös Frigyessel
• Gödrös Frigyes: A dolgok kezdete
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Melegítő fények Sós Ágnes portréjához
• Santa Dan: Egy meg sem született szerelem temetése Visszatérés – Retrace
• Harmat Eszter: Itt vagyunk YouTube-generáció?
INTERNET
• Kömlődi Ferenc: Webkameránk a világ szeme Online videókommunikáció
FILMEMLÉKEZET
• Harmat György: A realizmus csele Politika és művészet
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A rossz út Totál szívás
FILM / REGÉNY
• Lovas Anna: Törékeny életek Haruki Murakami: Norvég erdő
• Varró Attila: Ösvény vagy tisztás Norvég erdő
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Átjáróház Ki/Be Tawaret
• Báron György: Hunnia, a Paradicsom Két világ közt
MOZI
• Schubert Gusztáv: Férfit látok álmaidban
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer fenn egyszer lenn
• Alföldi Nóra: Seraphine
• Szabó Noémi: A lány és a farkas
• Vajda Judit: Instant dohány
• Nevelős Zoltán: Winter’s Bone
• Roboz Gábor: Élve eltemetve
• Kovács Marcell: Csúcshatás
DVD
• Varga Balázs: Nosztalgia
• Kovács Marcell: 8 millió halál
• Gorácz Anikó: A varázsló álma
• Nagy V. Gergő: Bronson
• Varga Zoltán: Magasfrász
• Benke Attila: Yentl
• Tosoki Gyula: TRON, avagy a számítógép lázadása
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Csodák

Forgács Nóra Kinga

Le meraviglie – olasz-svájci-német, 2014. Rendezte és írta: Alice Rohrwacher. Kép: Héléne Louvart. Szereplők: Alba Rohrwacher (Angelica), Maria Alexandra Lungu (Gelsomina), Sam Louwyck (Wolfgang), Sabine Timoteo (Coco), Monica Bellucci (Milly). Gyártó: Tempesta / Amka Films / Rai Cinema. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 110 perc.

Egy család él valahol a nem éppen képeslapokról lopott toszkán vidéken. A német apa méheket tenyészt és mézet termel. Csak lányai születtek. Gelsomina a rangidős. A távolban vadászok portyáznak. A német apától, olasz anyától származó Alice Rohrwacher második játékfilmje egyfelől egyértelműen életrajzi ihletésű darab, mintha saját tinédzserkora, saját családja történetének egy szeletét, a gyermekkor végét dolgozná fel. Másfelől több, mint szubjektív családtörténet, coming of age sztori vagy „így jöttem” film. A Csodák elsősorban egy vallomás, egy megoszthatatlan titok meséje. Ennek a titoknak sok részlete van. Egy család titka, melynek a története egy ponton véget ért. Egy fiatal lány titka, akinek a története egy ponton elkezdődött. Mégis, a legmélyebben és őszintébben egy egészen különleges képzelettel és figyelemmel ellátott fiatal filmes, saját magáról, a kultúrájáról, a hivatásáról, a filmkészítésről gondolkodó ember titka.

A Csodákban az elsőszülött lány és az apa viszonya ugyanúgy fontos, mint Gelsomina nőiségének ébredése (Fellini Országúton című filmjét idézve), a rehabilitációs programban a családba fogadott német fiú érkezése, vagy a televíziós reality show, amiben a méhészet részt vesz (akár pénzhiány miatt, akár a vágyképek vonzásának eleget téve). A Csodákban azonban a legfontosabb, hogy miként is lehet ezt elmesélni. Valami olyan tapasztalatot, ami egyszerre intim és egyszerre közös: a csoda egy idő után kiszorul az ember életéből. Ambra Angiolini T’Appartengo című slágere legalább annyira a része ennek, mint Monica Bellucci ikonikus alakja vagy a családi hétköznapok bemutatása.

A csodát Rohrwacher filmje mégis visszaadja. Az ókori romokon megrendezett reklámfilm vagy a szigeten tartott reality-döntő ellenében egy nagyon finom, érzékeny esztétikát képvisel: a fény és az árnyék, a dokumentarista képsorok és a mese, az önreflexív gesztusok és az ártatlan hit határán egyensúlyozó alkotói jelenlétet. Képes a képeibe, a kihagyásaiba fogadni azt, ami elveszett, egy teve, egy elfelejtett kötelesség vagy egy elhallgatott vágy történetét, egy család az üresen maradó ház csempéi alá rejtett titkait. Valami olyat, amit nem érthet mindenki, de mégis mindenki pontosan ért.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/03 54-54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12110