KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/május
SÖTÉT VADNYUGAT
• Benke Attila: Kamerába lőni Western és önreflexió
• Varró Attila: Balladák a B-oldalról Western és revizionizmus
• Nevelős Zoltán: Deadwood A káosz urai
PSZICHO-FILMEK
• Pintér Judit Nóra: Az őrület mítoszai Pszicho-mozi
• Kovács Kata: Az eszképizmus lobotómiája Álomháború
• Iványi Zsófia: Horrorba hasadt lelkek Többszörös személyiségek
LATIN MOZI: KUBA
• Lénárt András: A Comandante mozija Új kubai filmek
• Bácsvári Kornélia: Titón szigete Tomás Gutiérrez Alea
• Bilsiczky Balázs: Kuba színei Beszélgetés Gödrös Frigyessel
• Gödrös Frigyes: A dolgok kezdete
MAGYAR MŰHELY
• Bikácsy Gergely: Melegítő fények Sós Ágnes portréjához
• Santa Dan: Egy meg sem született szerelem temetése Visszatérés – Retrace
• Harmat Eszter: Itt vagyunk YouTube-generáció?
INTERNET
• Kömlődi Ferenc: Webkameránk a világ szeme Online videókommunikáció
FILMEMLÉKEZET
• Harmat György: A realizmus csele Politika és művészet
TELEVÍZÓ
• Sepsi László: A rossz út Totál szívás
FILM / REGÉNY
• Lovas Anna: Törékeny életek Haruki Murakami: Norvég erdő
• Varró Attila: Ösvény vagy tisztás Norvég erdő
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Átjáróház Ki/Be Tawaret
• Báron György: Hunnia, a Paradicsom Két világ közt
MOZI
• Schubert Gusztáv: Férfit látok álmaidban
• Forgács Nóra Kinga: Egyszer fenn egyszer lenn
• Alföldi Nóra: Seraphine
• Szabó Noémi: A lány és a farkas
• Vajda Judit: Instant dohány
• Nevelős Zoltán: Winter’s Bone
• Roboz Gábor: Élve eltemetve
• Kovács Marcell: Csúcshatás
DVD
• Varga Balázs: Nosztalgia
• Kovács Marcell: 8 millió halál
• Gorácz Anikó: A varázsló álma
• Nagy V. Gergő: Bronson
• Varga Zoltán: Magasfrász
• Benke Attila: Yentl
• Tosoki Gyula: TRON, avagy a számítógép lázadása
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni

Kovács Bálint


Me and Earl and the Dying Girl – amerikai, 2015. Rendezte: Alfonso Gomez-Rejon. Írta: Jesse Andrews. Kép: Chung Chung-hoon. Zene: Brian Eno. Szereplők: Thomas Mann (Greg), RJ Cyler (Earl), Olivia Cooke (Rachel), Molly Shannon (Denise). Gyártó: Indian Paintbrush. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 105 perc.

 

 

Trükkös író ez a Jesse Andrews: alighanem attól tartott, hogy ha film készül egészen egyedi és újszerű, számos tekintetben rendhagyó ifjúsági regényéből, akkor a kultúrafogyasztók nagy része számára okafogyottá válik majd megvenni a könyvet, elég lesz beruházni a mozijegyre. Hogy ezt elkerülje, inkább kihagyott mindent a forgatókönyvből (ha már ő maga írhatta meg), ami kiválóvá tette a regényt, hogy legyen miért elolvasni. Aki a könyvben csúnya vagy béna volt, az a filmben csinos és jópofa lett. Aki ott elviselhetetlen volt, az itt bájosan lökött lett. Ami papíron szélsőséges és épp ettől hihető volt, azt a vásznon filmesen lekerekítették; a kamaszévek kétségbeeséséből zűrös tinikor lett. Mindez nemcsak a sztorira, de a gondolatokra is igaz: a könyv minden sztereotípiával és papírízű bölcsességgel leszámoló tanulsága a stúdió kezében „a barátom rákban haldoklik” szubzsáner legújabb szirupos közhelyévé változott. Egy példa mindennél jobban szemlélteti, hogyan lett a tökösen őszinte könyvből puhán hollywoodias tinifilm. Az előbbiben olyan témák bukkannak fel, mint hogy milyen szar érzés, ha egyáltalán nem magadtól, csak kötelességből kell sajnálnod a rákos ismerősödet, aki még csak nem is a barátod, vagy ha haragot érzel iránta együttérzés helyett. Utóbbiban az ilyesmik elől elveszi a filmidőt az azon való aggodalom, hogy kivel lehetne elmenni a szalagavató bálba (amiről a regényben egyébként egy szó sem esik).

Igaz, ami igaz, Alfonso Gomez-Rejon filmje a szokásosnál egy fokkal izgalmasabb képi megoldásokat használ, az átlagnál egy hangyabokányival bevállalósabb poénokat enged meg magának, és gyakran viccesebb valamivel az elvártnál, ez azért még így is csak a Csillagainkban a hiba egy nagy fokkal emberibb, és két kis fokkal kevésbé szirupos, függetlenfilmes unokatestvére.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/10 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12435