KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/június
FILMSZEMLE UTÁN
• Schubert Gusztáv: Nulla év Játékfilmek
• Zalán Vince: Temperálunk, temperálunk Dokumentumfilmek
• Báron György: Izmos királylányok Animáció
JAPÁN VS. GODZILLA
• Lovas Anna: Múltunk romjain Japán földrengésfilmek
• Horváth Eszter: Az ökopunk sensei meséi Miyazaki és a természet
APATOW-HUMOR
• Alföldi Nóra: Infantilizálódva Judd Apatow
• Csillag Márton: Kapunyílási pánik A Másnaposok-szindróma
KALÓZFILMEK
• Géczi Zoltán: Feketeszakáll és kompániája Kalózok a moziban
LATIN MOZI: MEXIKÓ
• Árva Márton: Túlélés és újjászületés Új mexikói filmek
• Tornai Szabolcs: Mexikó felett az ég Carlos Reygadas
• Sepsi László: A Gonosz új ruhája Mexikói kartelmozi
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: A néző kép A szubjektív beállításról
• Szabó Zsolt Szilveszter: Tükör-képek Tarkovszkij kamerája
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Elszakadás Titanic
KÖNYV
• Roboz Gábor: Alvilági bédekker 101 gengszterfilm, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Visszaúton Fricivel T.Ú.K. – Tanár úr kérem!
KRITIKA
• Roboz Gábor: Elrendelt rabiga Kazuo Ishiguro – Mark Romanek: Ne engedj el!
• Kovács Kata: A nagy trip Enter the Void
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Benda Bilili
• Vincze Teréz: Nader és Simin
• Pálos Máté: Rio
• Baski Sándor: Felperzselt föld
• Vajda Judit: Gianni és a nők
• Pálos Máté: Ketten a hullámban
• Alföldi Nóra: Koszorúslányok
• Parádi Orsolya: Mosás, vágás, ámítás
• Kovács Marcell: Thor
DVD
• Pápai Zsolt: A szabadság határai
• Tosoki Gyula: Sanghaj
• Kovács Marcell: Franco Nero rendőrfilmjei
• Alföldi Nóra: Díva
• Csillag Márton: Lázongó ifjúság
• Sepsi László: Véres karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Nem zombi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A felolvasó

Nevelős Zoltán

The Reader – brit-amerikai-német, 2009. Rendezte: Stephen Daldry. Írta: Bernhard Schlink. Kép: Roger Deakins és Chris Menges. Zene: Nico Muhly. Szereplők: Kate Winslet (Hanna Schmitz), Ralph Fiennes (Michael), Bruno Ganz (Rohl), Alexandra Maria Lara (Ilana), David Kross (Michael). Gyártó: Mirage Enterprises / Neunte Babelsberg / The Weinstein Company. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 124 perc.

 

Ha A felolvasó német produkció lenne, rutinosan beilleszthetnénk a közelmúlt történelmét feldolgozó német filmek sorába, tekintve azonban, hogy angolul beszélő, amerikai dominanciájú koprodukcióban készült alkotásról van szó, A felolvasó inkább mint egy világsikerű regény adaptációja áll előttünk, különös tekintettel arra, hogy rendezője, Stephen Daldry és forgatókönyvírója, David Hare előző munkája, Az órák szintén egy híres kortárs regény adaptációjaként kapott figyelmet többek közt az Oscar-gálán.

Bernhard Schlink 1995-ös regényének egyik fő témája valóban a második világháború után felnőtt nemzedék szembesülése a náci korszak bűneivel. Hőse, a szerzővel számos életrajzi mozzanatban egyező Michael Berg joghallgatóként vesz részt egy háborús bűnöket vizsgáló tárgyaláson, amikor az egyik vádlottban arra a nőre ismer, akivel kamaszkorában viszonyt folytatott. Michaelnek egyszerre kell feldolgoznia nemzedékének és nemzetének lelki terheit, valamint személyes problémáját, és így olyan további témák kerülnek terítékre, mint a titkok és a hallgatás terhe vagy az analfabétizmus okozta lelki nyomor. Az SS-őrként elkövetett tetteiért elítélt Hanna legféltettebb titka ugyanis az, hogy nem tud írni, olvasni. Ennek a titoknak a leplezése motiválta számos döntését, és ez a titok nehezedik Michaelre is, amikor hallgat, pedig felfedésével (legalábbis bizonyos mértékben) menthetné Hannát. Michael irodalmi felolvasásai – mikor még nem ismerte Hanna titkát – a testi szerelem mellett a lelki részt voltak hivatottak pótolni, később a börtönbe küldött kazettákon keresztül a két ember közti egyetlen kommunikáció eszközei lesznek.

Az alkotók legnagyobb fegyverténye azonban ezen túlmenően az, hogy az ember és ember közti megértés nehézségeit példázó, a tabusértés határáig kiélezett szituációkat vonultatnak fel: mik a lehetőségei egymás megértésének elkövető és bíráskodó között, különböző generációkhoz tartozó szexuális partnerek között, vagy a perben tárgyalt halálmenetet túlélő zsidó asszony és a maga nehéz ügyében járó Michael között, illetve a kerettörténetben Michael és a még újabb generációt képviselő lánya között. A könyv hosszú elemző-értelmező szakaszainak funkcióját a film párbeszédek, hozzáadott jelenetek, rendezésbeli ötletek, színészi játék által pótolja, aminek következtében nemcsak különösen felkavaró és gondolatgazdag darab, de technikailag is figyelemre méltó alkotás.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/03 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9702