KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/június
FILMSZEMLE UTÁN
• Schubert Gusztáv: Nulla év Játékfilmek
• Zalán Vince: Temperálunk, temperálunk Dokumentumfilmek
• Báron György: Izmos királylányok Animáció
JAPÁN VS. GODZILLA
• Lovas Anna: Múltunk romjain Japán földrengésfilmek
• Horváth Eszter: Az ökopunk sensei meséi Miyazaki és a természet
APATOW-HUMOR
• Alföldi Nóra: Infantilizálódva Judd Apatow
• Csillag Márton: Kapunyílási pánik A Másnaposok-szindróma
KALÓZFILMEK
• Géczi Zoltán: Feketeszakáll és kompániája Kalózok a moziban
LATIN MOZI: MEXIKÓ
• Árva Márton: Túlélés és újjászületés Új mexikói filmek
• Tornai Szabolcs: Mexikó felett az ég Carlos Reygadas
• Sepsi László: A Gonosz új ruhája Mexikói kartelmozi
FILMISKOLA
• Margitházi Beja: A néző kép A szubjektív beállításról
• Szabó Zsolt Szilveszter: Tükör-képek Tarkovszkij kamerája
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Elszakadás Titanic
KÖNYV
• Roboz Gábor: Alvilági bédekker 101 gengszterfilm, amit látnod kell, mielőtt meghalsz
TELEVÍZÓ
• Ardai Zoltán: Visszaúton Fricivel T.Ú.K. – Tanár úr kérem!
KRITIKA
• Roboz Gábor: Elrendelt rabiga Kazuo Ishiguro – Mark Romanek: Ne engedj el!
• Kovács Kata: A nagy trip Enter the Void
MOZI
• Forgács Nóra Kinga: Benda Bilili
• Vincze Teréz: Nader és Simin
• Pálos Máté: Rio
• Baski Sándor: Felperzselt föld
• Vajda Judit: Gianni és a nők
• Pálos Máté: Ketten a hullámban
• Alföldi Nóra: Koszorúslányok
• Parádi Orsolya: Mosás, vágás, ámítás
• Kovács Marcell: Thor
DVD
• Pápai Zsolt: A szabadság határai
• Tosoki Gyula: Sanghaj
• Kovács Marcell: Franco Nero rendőrfilmjei
• Alföldi Nóra: Díva
• Csillag Márton: Lázongó ifjúság
• Sepsi László: Véres karácsony
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Nem zombi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Észak

Kolozsi László

Nord – norvég, 2009. Rendezte: Rune Denstad Langlo. Írta: Erlend Loe. Kép: Philip Øgaard. Zene: Ola Kvernberg. Szereplők: Marte Aunemo (Lotte), Anders Baasmo Christiansen (Jomar Henriksen), Celine Engebrigtsen. Gyártó: Motlys. Forgalmazó: Cirko Film. Feliratos. 79 perc.

 

Van egy férfi. Jomar Henriksennek hívják, robosztus alkat, bús harmincas. Túl sok szenvedélyes éjen, kalandon, egy megnyert síbajnokságon, durva csalódásokon, és hasztalan reménykedéseken. Van egy este, amikor magára gyújtja a sífelvonót, ahol éppen egy kis munkát talált. Egyébként semmije és senkije sincs, csak egy pszichológusa, aki az aktuális depresszióból próbálja kicsalogatni, meg egy hasonszőrű barátja. Aki egy egyáltalán nem szép napon kinyögi, hogy Jomarnak van egy kölke, fenn a messzi Északon, ahol megfagy a madár az égen. Ha jár éppen arra.

Van egy táj: vakítóan hófehér, amíg a szem ellát, ezen át vezet Jomar útja.

Nem is csak a gyermekéhez, akit látni kíván, hanem – ahogy annak lenni kell egy keserű, de felemelő melodrámában – önmagához. Van ezen az olykor kevélyen, olykor melankolikusan fehér úton számos kaland, ami mind csak arra jó, hogy lássuk, hősünk, Jomar identitása hogyan épül (jobb esetben: fel). Van vakság, szekrény fiókja a kamaszlánynál, egy félelmetes alagút, egy fura fickó, hatalmas trackkel, és különös alkoholizálási szokásokkal (ne nevezzük ivásnak).

Van hóvihar és abban váratlan menedék. Van egy halni készülő öreg, aki tavi jurtájában húzza meg magát az utolsó időkre. Van egy nagy hegyorom, amin Jomar lesíel. Van egy utolsó, csöndes, és komoly jelenet, amikor nem csak Jomar az, aki valamit megtalál. Van ez a figyelemreméltó csönd. Amikor már nem csak Jomarra figyelünk. Van még: remek operatőri munka (Philip Øgaard), a hómező felett elszálló kamerával, nagytotálok (hiszen azok illenek e tájhoz), lassú jelenetek (vágó: Zaklina Stojevska), pszichedelikus zene (Ola Kvernberg), és egy visszafogott (mint az északi emberek) párbeszédekre épülő, zománcos forgatókönyv: a legnépszerűbb norvég író, Erlend Loe munkája.

Van úgy, hogy nem is kell ennél több.

Nem kell több kaland, vagy szöveg, mert a sóhajtások is elegendőek. Ennyi elég. Ennyi kell az igazi, nem hasztalan reményhez. Egy egyszerű történet. Északi. És abban az értelemben is megindító, hogy a legszívesebben felkerekednénk, motoros szánra kapnánk, és nekiindulnánk a kies fehér tájnak. Megérezni - mint a hidegről váratlanul betoppanó kabátjának hajtókáján a kinti illatokat – milyen igazán élni.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9896