KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/július
SIDNEY LUMET
• Takács Ferenc: A rutin varázslója [RÉSZLET] Sidney Lumet 1924-2011
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Filmrendszerváltás Filmesek az új filmgyártási struktúráról
• Pápai Zsolt: Fűzfapoéták és háztáji zombik Kísérleti és kisjátékfilmek
• Gorácz Anikó: Rabszolgasors Csicska
SIDNEY LUMET
• Orosdy Dániel: Árnyékvonal Gyöngyszemek a Lumet-életműben
• Pápai Zsolt: Sötétség és köd Harlemben Sidney Lumet: A zálogos
CIRKUSZFILMEK
• Szabó Noémi: Sátor-ponyva Cirkuszfilmek
• Sepsi László: Teleapokrif Carnivale – A vándorcirkusz
LATIN MOZI: MEXIKÓI ZSÁNEREK
• Géczi Zoltán: Két golyót a tábornok úrnak! Mexikói vadnyugat
LATIN MOZI: MEXIKÓ
• Varró Attila: Homo Luchador Mexikói szuperhősök
• Nevelős Zoltán: Embervadászat Vagyunk, akik vagyunk
DIGITÁLIA
• Szabó Z. Pál: A filmidő A 3D-mozi és a negyedik dimenzió keresése
ŐSESZTÉTIKA
• Bárdos Judit: A filmszem többet lát A korai filmelméletek
• Szíjártó Imre: A tizedik múzsa születése Karol Irzykowski
• Margitházi Beja: Ismeretlen ismerős A tizedik múzsa
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Gaga Horror Picture Show Sztár-imázs
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Árral szemben Udine
• Varga Balázs: Társadalmi térben Wiesbaden – goEast
KRITIKA
• Horváth Eszter: A lélek antropológiája Attenberg
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Magányos és gyanakvó Saverio Costanzo: A prímszámok magánya
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: Fair Game
• Pálos Máté: Amador
DVD
• Varga Zoltán: Wallace és Gromit: A teljes gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Francia szépség
• Sepsi László: Állj mellém!
• Tosoki Gyula: Veronika meg akar halni
• Alföldi Nóra: Tigrisek földjén
• Vincze Árpád: Manolete
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A betörés

Koltai Ágnes

 

Amikor Frank Beyer filmjét vetíteni kezdik mozijaink” már nem létezik az az ország, melynek 1945 utáni napjairól oly gyengéd nosztalgiával beszél a rendező. Az utolsó NDK-s film egyikét megnézni olyasfajta kulináris örömhöz hasonlítható, mint például indonéz csirkét enni egy csendes nyárutói estén. Egyszerűen tét nélkül kellemes.

Egy pofa jó „ser”, egy erős kupica, egy otthonos kiskocsma és a háború előttről megőrzött puha öltöny – ez A betörés világa. Politikamentes, a militarizmus szellemétől érintetlen, s kellően beszűkült vágyvilág, ahonnan csak az édes illatú gazdagságra érdemes révedni.

A betörés hősei láthatóan moziban lesték el a nagystílű gazember viselkedését: a határozottságot, a keménységet és a nőkkel való egyszerre durva és érzelmes bánásmódot. Kasszafúrásuknak és kisstílű bűnügyecskéjüknek az a pikantériája, hogy Németország úgynevezett orosz zónájában a szerveződő demokratikus német rendőrség ügyetlenke tisztviselőivel futnak versenyt: ki ér hamarabb a pénzzel teli páncélszekrényhez.

Frank Beyer megirigyelte az Ali baba és a negyven rabló bávatag idilljét, de ne fanyalogjunk: filmje a távoli múltra kacsint. A lebombázott, kiégett Berlinre, kis gazemberek kis világára, akik legalább szórakoztatóak és egyénien ostobák. Feltéve, ha valóban ilyennek mutatják Herr Ali babát és a rablókat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/12 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4767