KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/július
SIDNEY LUMET
• Takács Ferenc: A rutin varázslója [RÉSZLET] Sidney Lumet 1924-2011
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Filmrendszerváltás Filmesek az új filmgyártási struktúráról
• Pápai Zsolt: Fűzfapoéták és háztáji zombik Kísérleti és kisjátékfilmek
• Gorácz Anikó: Rabszolgasors Csicska
SIDNEY LUMET
• Orosdy Dániel: Árnyékvonal Gyöngyszemek a Lumet-életműben
• Pápai Zsolt: Sötétség és köd Harlemben Sidney Lumet: A zálogos
CIRKUSZFILMEK
• Szabó Noémi: Sátor-ponyva Cirkuszfilmek
• Sepsi László: Teleapokrif Carnivale – A vándorcirkusz
LATIN MOZI: MEXIKÓI ZSÁNEREK
• Géczi Zoltán: Két golyót a tábornok úrnak! Mexikói vadnyugat
LATIN MOZI: MEXIKÓ
• Varró Attila: Homo Luchador Mexikói szuperhősök
• Nevelős Zoltán: Embervadászat Vagyunk, akik vagyunk
DIGITÁLIA
• Szabó Z. Pál: A filmidő A 3D-mozi és a negyedik dimenzió keresése
ŐSESZTÉTIKA
• Bárdos Judit: A filmszem többet lát A korai filmelméletek
• Szíjártó Imre: A tizedik múzsa születése Karol Irzykowski
• Margitházi Beja: Ismeretlen ismerős A tizedik múzsa
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Gaga Horror Picture Show Sztár-imázs
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Árral szemben Udine
• Varga Balázs: Társadalmi térben Wiesbaden – goEast
KRITIKA
• Horváth Eszter: A lélek antropológiája Attenberg
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Magányos és gyanakvó Saverio Costanzo: A prímszámok magánya
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: Fair Game
• Pálos Máté: Amador
DVD
• Varga Zoltán: Wallace és Gromit: A teljes gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Francia szépség
• Sepsi László: Állj mellém!
• Tosoki Gyula: Veronika meg akar halni
• Alföldi Nóra: Tigrisek földjén
• Vincze Árpád: Manolete
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A csere

Zilahi Judit

Illetlen dolog olyasvalamit számon kérni, amire nem is kaptunk ígéretet. És mégis: noha a litván köztársasági stúdió produkciója, A csere főcímében csupán egy „Jurij Trifonov hasoncímű kisregényének motívumain alapuló” filmet ígér, ez a pompás, gazdag kisrealizmussal megírt Trifonov-mű túlságosan jó ahhoz, semhogy elleplezhetnénk csalódottságunkat a belőle készült film láttán. Az a paradox helyzet állt elő itt, hogy míg a kisregény csupa telibe talált kép, sokdimenziós figura, ügyesen alkalmazott flash back, a film megközelítési módja verbális, ami előregörgeti, az nem a helyzetek képi megfogalmazása, csak szó, szó, szó. Alapvetően elhibázott a film koncepciója: a drámai meglepetés köztudomásúan nem az, ha a kutya harapja meg az embert, hanem ha az ember harapja meg a kutyát. A kisregényben ez valóban így történik, egy ízig-vérig erkölcsös, jó családapa és jó fiú kényszerül a súlyos lakásgondok miatt arra, hogy haldokló anyjának társbérleti szobájára spekuláljon. A filmben épp azáltal sikkad el a dráma, hogy a főhőst környezetének tagjai számos hosszadalmas tirádában már eleve erkölcstelennek bélyegzik, és így semmi váratlan nem történik, amikor végre-valahára sor kerül a lakás körüli machinációkra.

Előrebocsátván, hogy a rendezőnek szíve joga, hogyan él a feldolgozott kisregény motívumaival, fenntartásunkat kell kifejezni módszere iránt, mellyel a film kétharmadát hagyja leperegni, mielőtt a fő témára, a címben is megőrzött lakáscserére rátér. Az első kétharmadban minden bizonnyal épp ezért keletkezett a vákuum, amit aztán kínos igyekezettel töltenek ki a főhős „erkölcstelenségét” exponáló jelenetek. Tagadhatatlan erénye viszont a filmnek, hogy szűk szoba belsőivel jól kelti életre Trifonov súlyos, komor, sötét tónusú képi világát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7698