KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/július
SIDNEY LUMET
• Takács Ferenc: A rutin varázslója [RÉSZLET] Sidney Lumet 1924-2011
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Filmrendszerváltás Filmesek az új filmgyártási struktúráról
• Pápai Zsolt: Fűzfapoéták és háztáji zombik Kísérleti és kisjátékfilmek
• Gorácz Anikó: Rabszolgasors Csicska
SIDNEY LUMET
• Orosdy Dániel: Árnyékvonal Gyöngyszemek a Lumet-életműben
• Pápai Zsolt: Sötétség és köd Harlemben Sidney Lumet: A zálogos
CIRKUSZFILMEK
• Szabó Noémi: Sátor-ponyva Cirkuszfilmek
• Sepsi László: Teleapokrif Carnivale – A vándorcirkusz
LATIN MOZI: MEXIKÓI ZSÁNEREK
• Géczi Zoltán: Két golyót a tábornok úrnak! Mexikói vadnyugat
LATIN MOZI: MEXIKÓ
• Varró Attila: Homo Luchador Mexikói szuperhősök
• Nevelős Zoltán: Embervadászat Vagyunk, akik vagyunk
DIGITÁLIA
• Szabó Z. Pál: A filmidő A 3D-mozi és a negyedik dimenzió keresése
ŐSESZTÉTIKA
• Bárdos Judit: A filmszem többet lát A korai filmelméletek
• Szíjártó Imre: A tizedik múzsa születése Karol Irzykowski
• Margitházi Beja: Ismeretlen ismerős A tizedik múzsa
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Gaga Horror Picture Show Sztár-imázs
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Árral szemben Udine
• Varga Balázs: Társadalmi térben Wiesbaden – goEast
KRITIKA
• Horváth Eszter: A lélek antropológiája Attenberg
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Magányos és gyanakvó Saverio Costanzo: A prímszámok magánya
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: Fair Game
• Pálos Máté: Amador
DVD
• Varga Zoltán: Wallace és Gromit: A teljes gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Francia szépség
• Sepsi László: Állj mellém!
• Tosoki Gyula: Veronika meg akar halni
• Alföldi Nóra: Tigrisek földjén
• Vincze Árpád: Manolete
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Olasz kismonográfia – magyar rendezőről

Bádonfai Gábor

Csodálkozással vegyes elragadtatással lapozgatom Bruno de Marchi, milánói egyetemi tanárnak Szabó Istvánról írt könyvecskéjét, amelyet a firenzei Nouva Italia kiadó jelentetett meg.

Csodálkozásom tárgya de Marchi és a kiadó bátorsága. Szabó István kitűnő rendező. Itthon, ahol filmjeit sikerrel játszották, számos, rövidebb-hosszabb írás, cikk, tanulmány jelent meg róla is, műveiről is. Tudomásom szerint Szabó István filmjeit azonban, akárcsak a legtöbb magyar rendezőét, majdnem kizárólag szűk, szakmai körökben ismerik Olaszországban. A nagy, kereskedelmi mozihálózatban sohasem kerültek vetítésre.

Persze a magyar filmekről, különösen a Balázs Béla Stúdió alapító filmeseiről sokat tudhat az olasz olvasó is. Magukat az alkotásokat azonban inkább csak a fesztiválok közönsége, s a különböző filmnapok válogatott nézői látták. Számos magyar filmet a televízió is közvetített. A második csatornán (korlátozott vételi lehetőség mellett). A labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseinek közvetítésével egy időben.

Ha a tájékozott olasz nézőt a magyar filmművészetről kérdezik, bizonyára jó néhány rendezőnk nevét felsorolja. Majd szégyenkezve hozzáteszi, hogy filmjeink közül alig-alig látott egyet is.

Dicséretes bátorság kellett tehát ahhoz, hogy erre a „megdolgozatlan” piacra könyvet jelentessenek meg magyar rendezőről.

Lapozgatom a csaknem másfélszáz oldalas könyvet, amelyet a Castoro sorozatban jelentettek meg, s rendkívül tekintélyt parancsoló névsor tűnik szemembe: Antonioni, Godard, Fellini, Rossellini, Hitchcock, Eizenstein, Pasolini, Jancsó, Bergman. Rocha, Polanski, Vertov. A 37. kötet szól Szabó Istvánról.

Az elragadtatás annak szól, hogy a könyv nemcsak megjelent, de jó is. De Marchi avatott értője a magyar filmnek, jó ismerője Szabó István alkotásainak. Rövid interjúban foglalkozik Szabó személyével, művészi elkötelezettségével, majd öt fejezeten keresztül elemzi a filmeket. Érti és értékeli is azokat.

Nem tudom, hogy illetékes hazai szerveink szerepet játszottak-e a könyv megjelentetésében. Buzdítással, dokumentációkkal. Ha igen, dicséretes és bátorításra érdemes kezdeményezés volt. Az első lépéseket nekünk is meg kell tenni, hogy ne csak a szakértők, de minél inkább a széles közönség is megismerje filmművészetünk legjobb alkotásait.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/06 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7856