KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/július
SIDNEY LUMET
• Takács Ferenc: A rutin varázslója [RÉSZLET] Sidney Lumet 1924-2011
MAGYAR MŰHELY
• Muhi Klára: Filmrendszerváltás Filmesek az új filmgyártási struktúráról
• Pápai Zsolt: Fűzfapoéták és háztáji zombik Kísérleti és kisjátékfilmek
• Gorácz Anikó: Rabszolgasors Csicska
SIDNEY LUMET
• Orosdy Dániel: Árnyékvonal Gyöngyszemek a Lumet-életműben
• Pápai Zsolt: Sötétség és köd Harlemben Sidney Lumet: A zálogos
CIRKUSZFILMEK
• Szabó Noémi: Sátor-ponyva Cirkuszfilmek
• Sepsi László: Teleapokrif Carnivale – A vándorcirkusz
LATIN MOZI: MEXIKÓI ZSÁNEREK
• Géczi Zoltán: Két golyót a tábornok úrnak! Mexikói vadnyugat
LATIN MOZI: MEXIKÓ
• Varró Attila: Homo Luchador Mexikói szuperhősök
• Nevelős Zoltán: Embervadászat Vagyunk, akik vagyunk
DIGITÁLIA
• Szabó Z. Pál: A filmidő A 3D-mozi és a negyedik dimenzió keresése
ŐSESZTÉTIKA
• Bárdos Judit: A filmszem többet lát A korai filmelméletek
• Szíjártó Imre: A tizedik múzsa születése Karol Irzykowski
• Margitházi Beja: Ismeretlen ismerős A tizedik múzsa
TELEVÍZÓ
• Szabó Dénes: Gaga Horror Picture Show Sztár-imázs
FESZTIVÁL
• Baski Sándor: Árral szemben Udine
• Varga Balázs: Társadalmi térben Wiesbaden – goEast
KRITIKA
• Horváth Eszter: A lélek antropológiája Attenberg
FILM / REGÉNY
• Vajda Judit: Magányos és gyanakvó Saverio Costanzo: A prímszámok magánya
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: Fair Game
• Pálos Máté: Amador
DVD
• Varga Zoltán: Wallace és Gromit: A teljes gyűjtemény
• Pápai Zsolt: Francia szépség
• Sepsi László: Állj mellém!
• Tosoki Gyula: Veronika meg akar halni
• Alföldi Nóra: Tigrisek földjén
• Vincze Árpád: Manolete
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az ügynökség

Klág Dávid

The Good Shepherd – amerikai, 2006. Rendezte: Robert De Niro. Írta: Eric Roth. Kép: Robert Richardson. Zene: Bruce Fowler. Szereplők: Matt Damon (Wilson), Angelina Jolie (Clover), William Hurt (Allen), Lee Pace (Hayes). Gyártó: Universal Pictures / Morgan Creek Production. Forgalmazó: Intersonic. Feliratos. 167 perc.

 

Szinte mindegyik titkosrendőr elsütötte már a vásznon, hogy senkiben sem lehet megbízni. Robert De Niro vizuálisan mérsékelten érdekfeszítő, de rettenetesen lomha filmje addig viszi a mantrát, hogy már a saját szinopszisában sem bízhatunk: Az ügynökség majdnem három órán keresztül a CIA megalakulásának háttérinformációival és az amerikai titkosszolgálat fikciós, de megtörtént eseményeken alapuló kavarásaival hiteget, hogy aztán egész idejét egy robotérzelmű kém sekélyes morális és családi konfliktusaira pazarolja. Életrajzi film egy több, valós személyből összegyúrt fantomról, aki végigélte a második világháborút, a hidegháború különböző fázisait a Disznó-öböltől kezdve a space race-en át a CIA épületének megnyitásáig, de a szolid patriotizmust kivéve semmi jel nem mutat arra, hogy akár minimálisan is élvezte volna az évek során önként magára vállalt teendőket. És ezt a komor homályt semmi és senki nem képes feloldani, hiányzik a kém- és paranoia-filmek teljes eszköztára, a suspense, az intrika és a rejtélyes duplafenekű dialógusok; ráadásul az erősen megkérdőjelezhető, a legkisebb szöveges karakterekre is szándékoltan ismert arcokból toborzott szereposztás – hosszú hiátusából visszatérő, teljes egy percig használt Joe Pescivel az élen – a filmet egy olyan fásult (és hamis!) történelemkönyvé degradálja, ami pont arról szól a legkevésbé, amiről mindenki szeretné, és arra hegyezi ki saját magát, ami senkit sem érdekel. Pedig szinte minden egyes kimondatlan mozzanat az amerikai titkosszolgálat korabeli működésében köteteket tud megtölteni, de ezek szerint egy igazi pillanatképért még várnunk kell az ugyancsak kérdéses valóságtartalmú, de messze érzelemdúsabb James Ellroy-életmű újabb adaptációira.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9208