KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Bűn és büntetlenség

Barkóczi Janka

Bűn és büntetlenség­ – magyar, 2010. Rendezte: Novák Tamás, Skrabski Fruzsina. Kép: Czomba Albert, Banai Tibor Péter, Durkó Ádám, Kiss Sándor. Zene: Hárs Viktor. Szereplők: Biszku Béla, Balás-Piri László, Blaski József, Fekete Pál, Fónay Jenő. 70 perc.

 

Egy egész korszak vasökleként híresült el az ex-belügyminiszter Biszku Béla, aki úgy tűnik még nyolcvannyolc éves korában is képes komolyan felkavarni a kedélyeket. No nem polgárpukkasztásból vagy amolyan öreguras mindenmindegy huncutságból, hanem igaz hitből és meggyőződésből sokkolja a róla szóló filmre kíváncsiakat.

Novák Tamás és Skrabski Fruzsina alkotása megkísérli azt, amiről szüleik generációja a rendszerváltás környéki őrületben úgymond jóindulatúan elfeledkezett. Felkutatja az utolsó élő tanúk egyikét, és nem átallja őt az '56 utáni megtorlásokban játszott szerepével szembesíteni. A tanulság persze nem egészen úgy alakul, ahogy az ifjú riporterek előre elképzelik, mert a 2010-ben is elkötelezett kommunista Biszku úr a rosszul feltett kérdésekre ügyesen válaszolgat, és az ifjú riportereket (ha akarja) egész egyszerűen mellényzsebbe teszi. Végül talán nem is olyan nagy baj, hogy Novákék blazírtsága Michael Moore példaként állított akciódokumentumait meg sem közelíti, mivel a cinikus élharc valószínűleg nem állna túl jól nekik. Ha ugyanis a vitatható újságírói magatartáson és az átrázott riportalany mérhetetlennek azért nem nevezhető kálváriáján túltesszük magunkat, marad az elképedés és az abszurd kijelentések hallatán a közönség sorain ismételten áthullámzó kínos nevetés, amely a helyzetet minden ítéletnél pontosabban leleplezi. Mert a törékeny öregúr még mindig komolyan gondolja: neki senki sem fogja bemesélni, hogy az ’56-os forradalom spontán akció volt, és a rendszerváltás őt személyesen csak „rosszul érinti”. A formai hibákat a tartalmi jelentőség így gyorsan feledteti, és a film a teljes meggyőződésből, de tönk szélére vezetett rendszer működését a szemünk előtt modellezi. Habár a mű címe nem igazán frappáns, a lényeget és ezzel a kortárs társadalom egyik kulcsproblémáját mindennél pontosabban megragadja. És noha már Kádár sem bűnhődött raszkolnyikovi elánnal, de ő legalább mindebből megsejtett valamit.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10255