KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Jane Eyre

Szabó Noémi

Jane Eyre – brit, 2010. rendezte: Cary Fukunaga. Írta: Brontë regényéből Moira Buffini. Kép: Adriano Goldman. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Mia Wasikowska (Jane), Michael Fassbender (Rochester), Jamie Bell (St. John Rivers), Sally Hawkings (Mrs. Reed), Judi Dench (Mrs. Fairfax). Gyártó: BBC Films / Ruby Films / Focus Features. Forgalmazó: Szuez Film. Feliratos. 97 perc.

Charlotte Brontë regényének újabb adaptációja csemege a melodrámák rajongóinak: Jane Eyre, a XIX. századi önmegvalósító nõ újra túléli nehézségekkel teli gyermekkorát, hogy felnõttként még több megpróbáltatással szembesüljön. Mia Wasikowska, és a Velencében éppen jókor díjazott Michael Fassbender garanciaként szolgál Cary Fukunaga új filmjéhez, ahogyan 1943-ban Orson Welles, 1996-ban pedig Franco Zeffirelli jól csengõ neve volt a biztosíték.
A majdnem két tucat filmadaptációt megélt történet újramesélése ennek ellenére komoly kihívásokkal jár, részben az elõdökkel való automatikus összehasonlítás, részben pedig a regény korából és hosszából adódó dramaturgiai nehézségek miatt, amelyeket majdnem mindig sikerrel konzervál a kanonizált státusz. Bizonyos szinten igaz ez a legújabb opuszra is; jelentõsen lassítja a cselekményt a tény, hogy az eredeti szöveghez híven a történet minden fontos fordulata egy-egy szó szerint idézendõ, életszerûtlen dialóghoz köthetõ, ám ezeket Wasikowska és Fassbender többé-kevésbé megtölti élettel; a fennmaradó idõt pedig a szépen komponált, festménybe illõ természeti képek, és jó ízléssel válogatott zene tölti ki, mindezzel megteremtve a tökéletes alaphangulatot. Bár a rendezõ úgy nyilatkozott, hogy hangsúlyt szeretne fektetni a regény horror-vonalára is, igyekezetét nem koronázta teljes siker – törekvése ugyan feltûnik egyes jelenetekben, de következetlen marad, így egészében sajnos nem árnyalja a történetet. A film egésze tehát látványos és mûködõképes; csakhogy sok elõdéhez hasonlóan belefullad a drámába. A boldogság, amiért annyi könny hullik, csak a dialógok avítt szövegében vendégeskedik, ábrázolva mindössze némi csendes derût látunk. A mély szenvedély átélése házi feladat marad: aki elmulasztotta komolyan venni az igaz szerelem legendáját, azt valószínûleg Mia Wasikowska pirosra sírt szeme sem fogja meggyõzni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/10 56-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10820