KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Végállomás

Varga András

 

Félúton a mozi és a film között. Röviden így jellemezhető a nyugatnémet film jeles rendezőjének, Reinhard Hauffnak e műve, melyben a szerző életfilozófiai meditációra vállalkozik két börtönviselt jóbarát egymással birkózó történetében.

A film hangvételét jól jellemzi egyikük „hamleti” fölismerése: „börtön az egész világ, mert nincs a világon se jó, se rossz; a gondolkozás teszi azzá”. Fölismerését nem spekuláció, hanem a jogi (tényleges) és a társadalmi (vélt) börtön kitapasztalása hozza világra, s a bűnök börtönéből szabadult hős a „szellemnek szűk” környezet-cellájából is szabadulást keres. Önmaga fölszabadítását eddigi életének megírásában véli megtalálni. A film másik alakjának szabadságvágya közvetlenebb. Nem vár intézményes engedélyre: megszökik a börtönből, és úgy tartja, hogy az emberi szabadság pénzen megváltható. A pénzszerzés nem igényli eddigi személyiségének meghaladását, csak a már bevált módszerek ismétlését. Hauff művének lényege, hogy mind a létezés kudarcait intellektuális lényegkereséssé föltornázni akaró hős, mind a pitiáner bűnöző azonos módon kerül oppozícióba környezetével. Indulj bárhonnét, eszközeid legyenek nemesek vagy rútak, a végcélként tündöklő szabadság illúzióvá hervad.

Sajnos, Hauff filmjében a kifejezésmód „nem követi” a mű logikai következetességét, gondolati komolyságát. A testiség és a szexus funkciótlan mutogatásával, amerikai álfilmek ritmusával és európai szabványizgalmakat kergető dramaturgiával hígítja föl az eredetinek induló filmformát. Sokszor pillanatok alatt hiteltelenné rombolja hosszú percek igényes előkészületeit. Csak a befejező képekben áll vissza a mű belső egyensúlya. Író-hősünk riadtan tekint a világot apró képekre osztó-szabdaló monitorokra.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6714