KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/augusztus
KRÓNIKA
• Kelecsényi László: Nekrológ
• Varró Attila: Nekrológ
WOODY ALLEN
• Csillag Márton: Fűrészporos emlékek Woody Allen
• Horeczky Krisztina: Káoszban a rendet Woody – Allenről – Beszélgetések Stig Björkmannal
• Iványi Zsófia: Az Allen-szindróma Woody a díványon
VERDÁK
• Sepsi László: A félelem országútja Életre keltett autók
• Varró Attila: Autoerotika Dramaturgia négy kerékre
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
• Kovács Marcell: Koccanások és sikolyok Hajsza az utakon
MARIO MONICELLI
• Csantavéri Júlia: Sírjunk vagy nevessünk? Mario Monicelli
• Pintér Judit: A boldogulás művészete Beszélgetés Mario Monicellivel
TERMÉSZETFILMEK
• Kovács Kata: Tragikus aranykor Magyar természetfilm
• Sípos Júlia: Madarak és emberek Beszélgetés Csányi Vilmossal
• Győrffy Iván: Vér, veríték, gyötrelem A természetfilm természetrajza
MAGYAR MŰHELY
• Fekete Ibolya: Anyám és más futóbolondok a családból Részletek a játékfilm forgatókönyvéből
MAGYAR ANIMÁCIÓ
• Muhi Klára: Születésnapok, vége hangulat, női vonal Kecskeméti Animációs Filmszemle
• Palotai János: Kreativitás felsőfokon Magyar animáció
DIGITÁLIA
• Baski Sándor: Közszolgálati kalózok A filmfogyasztás evolúciója 2.
FESZTIVÁL
• Harmat György: Hamu, gyémánt, fehér, piros Gdynia
KÖNYV
• Ruprech Dániel: Egy század dióhéjban Varga Anna: Az 1910-es évek orosz némafilm-kultúrája
KRITIKA
• Szabó Noémi: Végső állomás Harry Potter és a Halál ereklyéi 2.
• Kolozsi László: Elvétenéd, ha elvetetnéd? Varázslatos gladiátorok
MOZI
• Vajda Judit: Blue Valentine
• Tüske Zsuzsanna: Larry Crowne
• Varró Attila: Förtelmes főnökök
• Baski Sándor: Mr. Popper pingvinjei
• Roboz Gábor: Az ördög városa
• Hlavaty Tamás: Rossz tanár
• Sepsi László: Zöld Lámpás
• Lovas Anna: Micimackó
• Forgács Nóra Kinga: Tilva Roš
KRITIKA
• Varga Zoltán: Verdák 2
DVD
• Czirják Pál: Mágnás Miska
• Pápai Zsolt: Anthony Mann két kései filmje
• Nevelős Zoltán: Azután
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Benke Attila: Burrowers – A felszín alatt
• Varga Zoltán: Egy troll New Yorkban
• Tosoki Gyula: Útmutató házas férfiaknak
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

És hamarosan a sötétség

Kovács Marcell

And Soon the Darkness – brit, 1970. Rendezte: Robert Fuest. Szereplők: Pamela Franklin, Michele Dotrice, Éles Sándor, John Nettleton. Forgalmazó: B-Roll. 95 perc.

 

Két csinos turistalány, egy titokzatos idegen, aki árnyékként követi őket, néhány barátságtalan helybeli és csupa kétkerekű jármű, bicikli meg motor. Robert Fuest minimalista thrillerében a verőfényes francia táj idilljét hitchcocki feszültség járja át, amint az egyik angol biciklistalánynak hirtelen nyoma vész a falu határában. Fuest, aki nem sokkal később a fertelmes Dr. Phibes romantikus rémtetteivel írta be magát a brit horrorfilm nagykönyvébe, már itt is ad a stílusra, de a Phibes-filmek harsány, képregényes túlzásaival szemben ezúttal kimondottan visszafogott hangnemben fogalmaz. Az elfojtott érzelmek, a rezdülésnyi gesztusok és a nyelvi elszigeteltség opálos homályba burkolja az eseményeket. Fullasztó fülledtség telepszik a tájra, mígnem a nyomasztó csendet motorzúgás hangja veri fel, a zene Bernard Herrmannt idéző, fenyegető húrtépésbe vált, és az addig lappangó feszültség kitör.

A film központi figuráját, a zord motorost Éles Sándor alakítja. Éles ötvenhatban emigrált a szigetországba, ahol leginkább tévésorozatok mellékszerepeiben vált ismertté. Két leghíresebb mozifilmjét a Hammer horrorműhelyében készítette. Nyílt tekintetű, pozitív figurája mindkét alkalommal a gonosz főhős árnyékába kényszerült, a The Evil of Frankensteinben Peter Cushing őrült tudósának asszisztált naiv lelkesedéssel, a Dracula grófnőben Ingrid Pitt kegyetlen szépasszonyának lett gyanútlan áldozata. Az És hamarosan a sötétség azonban Éles filmje, játékában a fiatal Belmondo sármja Anthony Perkins kiszámíthatatlanságával találkozik, sejtelmes figurája mindvégig uralja a vásznat, illetve most már a képernyőt.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9756