KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/szeptember
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Molnár Gál Péter (1936-2011)
MAGYAR MŰHELY
• Pintér Judit: Palackposta-bontás Szőts István Röpirata ma
BŰNADAPTÁCIÓK
• Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása A film noirtól a melodrámáig
• Ardai Zoltán: Egy családregény mélye Karamazov-mozgóképek
• Tüske Zsuzsanna: Anya noir Mildred Pierce
HŐSÖK 2.0
• Benke Attila: Szuperhősök 2.0 Batman, Robin Hood, James Bond
• Kovács Marcell: Mindenki kapitánya Joe Johnston: Amerika Kapitány
• Varró Attila: Káosz és karizma Conan, a barbár
• Kolozsi László: Hollywoodi sorsjáték Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
LATIN MOZI: BRAZÍLIA
• Kóbori Sarolta: Pauliwood fényei és árnyai Brazil mozi
• Sepsi László: A nyomor sikertörténetei Favela-mozi
DARDENNE
• Báron György: Apák és fiúk Dardenne
FILMISKOLA
• Varga Zoltán: Száműzött szavak, beszédes zörejek A hangsáv lehetőségei
• Lukács Péter Benjámin: A fantasztikum hangjai Hangdramaturgia
DIGITÁLIA
• Gerdelics Miklós: Játékhack Videójáték és politikai aktivizmus
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Keresztapák reneszánsza Borgiák
FESZTIVÁL
• Kovács Kata: Megkésett kamaszkor Edinburgh
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A nagy Fény-tér kalkulátor Moholy-Nagy László: A fény művészete
KÖNYV
• Pálos Máté: Képrobbanás Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Bőrbörtön Thierry Jonquet: Tarantula
• Horváth Eszter: Pygmalion szikével A bőr, amelyben élek
KRITIKA
• Varga Balázs: Nyári fagy Így ért véget a nyaram
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: A hódkóros
• Varró Attila: Biutiful
• Baski Sándor: Talán egy másik életben
• Kolozsi László: Talán egy másik életben
• Vajda Judit: Született feleség
• Roboz Gábor: Happy Happy
• Baski Sándor: Ismeretlen föld
• Kovács Kata: Hétköznapi pár
• Alföldi Nóra: Barátság extrákkal
• Lovas Anna: Hupikék törpikék
• Nevelős Zoltán: Cowboyok és űrlények
• Kovács Marcell: A majmok bolygója: Lázadás
DVD
• Pápai Zsolt: Senna
• Nagy V. Gergő: Ketten az úton
• Alföldi Nóra: Az éjszaka országai
• Sepsi László: A zátony
• Tosoki Gyula: Kóser játszma
• Varga Zoltán: A szobatárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mások vagyunk

Vajda Judit

Alle Anderen – német, 2009. Rendezte és írta: Maren Ade. Kép: Bernhard Keller. Szereplők: Birgit Minichmayr (Gitti), Lars Eidinger (Chris), Hans-Jochen Wagner (Hans), Nicole Marischka (Sana). Gyártó: Komplizen Film. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 119 perc.

 

A német Maren Ade második nagyjátékfilmje úgy mesél egy kapcsolat megromlásáról, hogy a cselekmény közben szinte fel sem tűnik a változás. A Szardínián nyaraló fiatal pár tagjai, Chris és Gitti közt fennálló kezdeti harmónia hétköznapi történéseken keresztül jelenik meg (nincsenek informatív jelenetek, melyek dramaturgiai szándékuk szerint árulkodnak, mesélnek a hősökről, csak banális szituációk). Amikor azonban betör közéjük a külvilág, valami elromlik – nem véletlenül (bár valószínűleg tudat alatt) akartak korábban elzárkózni a külvilágtól, elmenekülni a szomszéd és elbújni a barát elől. Viszonyuk nem teátrális, nagy drámák során megy tönkre, hanem apró rezdülésekből bontakozik ki a diszfunkció, már-már mikroszkopikus zavarok jelzik, hogy valami nem stimmel – mi közben szinte semmi sem történik. Ezeken az apró lépéseken (a lány kiröhögi a fiút, nem akar vele a strandra menni, a férfi pedig maga mögött hagyja szerelmét a hegyi túrán) keresztül azonban az utolsó jelenetre a felek eljutnak odáig, hogy már kommunikálni sem tudnak egymással. Hogy észrevegyük egyáltalán az árnyalatnyi különbségeket, vagy nagyon kell figyelni, vagy össze kell vetni gondolatban egy-egy képsort a film elejéről, illetve végéről. Mindent elmond például a két nagyon jól elhelyezett szexjelenet: az első szeretkezés bensőségessége és a későbbi vad döfködés közti különbség remekül érzékelteti, mennyire eltávolodott egymástól a két ember. A Mások vagyunk kérlelhetetlen visszafogottsága sokaknál valószínűleg el sem éri majd az ingerküszöböt, másokat viszont talán az, hogy az apró rezdülésekre kell figyelni benne, türelemre tanít – akár saját kapcsolataiban is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/02 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10079