KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/szeptember
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Molnár Gál Péter (1936-2011)
MAGYAR MŰHELY
• Pintér Judit: Palackposta-bontás Szőts István Röpirata ma
BŰNADAPTÁCIÓK
• Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása A film noirtól a melodrámáig
• Ardai Zoltán: Egy családregény mélye Karamazov-mozgóképek
• Tüske Zsuzsanna: Anya noir Mildred Pierce
HŐSÖK 2.0
• Benke Attila: Szuperhősök 2.0 Batman, Robin Hood, James Bond
• Kovács Marcell: Mindenki kapitánya Joe Johnston: Amerika Kapitány
• Varró Attila: Káosz és karizma Conan, a barbár
• Kolozsi László: Hollywoodi sorsjáték Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
LATIN MOZI: BRAZÍLIA
• Kóbori Sarolta: Pauliwood fényei és árnyai Brazil mozi
• Sepsi László: A nyomor sikertörténetei Favela-mozi
DARDENNE
• Báron György: Apák és fiúk Dardenne
FILMISKOLA
• Varga Zoltán: Száműzött szavak, beszédes zörejek A hangsáv lehetőségei
• Lukács Péter Benjámin: A fantasztikum hangjai Hangdramaturgia
DIGITÁLIA
• Gerdelics Miklós: Játékhack Videójáték és politikai aktivizmus
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Keresztapák reneszánsza Borgiák
FESZTIVÁL
• Kovács Kata: Megkésett kamaszkor Edinburgh
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A nagy Fény-tér kalkulátor Moholy-Nagy László: A fény művészete
KÖNYV
• Pálos Máté: Képrobbanás Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Bőrbörtön Thierry Jonquet: Tarantula
• Horváth Eszter: Pygmalion szikével A bőr, amelyben élek
KRITIKA
• Varga Balázs: Nyári fagy Így ért véget a nyaram
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: A hódkóros
• Varró Attila: Biutiful
• Baski Sándor: Talán egy másik életben
• Kolozsi László: Talán egy másik életben
• Vajda Judit: Született feleség
• Roboz Gábor: Happy Happy
• Baski Sándor: Ismeretlen föld
• Kovács Kata: Hétköznapi pár
• Alföldi Nóra: Barátság extrákkal
• Lovas Anna: Hupikék törpikék
• Nevelős Zoltán: Cowboyok és űrlények
• Kovács Marcell: A majmok bolygója: Lázadás
DVD
• Pápai Zsolt: Senna
• Nagy V. Gergő: Ketten az úton
• Alföldi Nóra: Az éjszaka országai
• Sepsi László: A zátony
• Tosoki Gyula: Kóser játszma
• Varga Zoltán: A szobatárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Mancs

Csiger Ádám

Mancs – magyar, 2014. Rendezte: Pejó Róbert. Írta: Szy Katalin és Pejó Róbert. Kép: Szatmári Péter. zene: Márkos albert. Szereplők: Trill Zsolt (Zoli), Holecskó Orsolya (Eszter), Keresztes Tamás (Józsi), Szacsvay László (Doki). Gyártó: Új Budapest Filmstúdió. Forgalmazó: A Company Hungary. 92 perc.

Csak idő kérdése volt, hogy mikor készül film a híres mentőkutyáról. Pejó Róbert viszont nem hagyományos életrajzi mozit rendezett, hanem a címszereplő által pusztán inspirált fikciós tündérmesét és családi közönségfilmet. Művét egy gyermekének esti mesét mondó anya foglalja keretbe, Pejó hol váltogat, hol ötvöz élőszereplős filmet és animációt, utóbbival a gyerek hallgatóság és a főszereplő perspektíváját rekonstruálja (Mancs például eb képében megjelenő „szagtündért” követve akad nyomra). A filmbeli Mancs élete stílszerűen underdog hőstörténet, karrierfilm, amit idomár gazdája kerekít mester-tanítvány mozivá, valamint furcsa párra épülő haverkomédiává és brománccá.

A Mancs egyetlen erőssége instant kasszasiker-receptje. Címszereplője holt celebként, neve márkaként funkcionál, Pejó ötvözi a kutyás-gyerekes családi filmeket egy nemzeti, népi sikersztorival (mozija egy magyar Lassie vagy Rex felügyelő), a valódi ebek látványával kecsegtető állatbarát komédiát pedig a gyerekek figyelmét lekötő animációval (minden értelemben kiszínezve történetét). A hollywoodi animációkkal ellentétben a Mancs csak a marketingjével szólítja meg a legszélesebb publikumot: stílusát a legkisebbek intelligenciaszintjéhez igazították, a többi korosztálynak mit sem nyújt. Pedig Pejó többre is képes: Dallas Pashamende című filmje egyszerre közönségszórakoztató és szerzői igényű – mintha Kusturica rendezné az Oldás és kötést. Vannak hasonlóságok e két munkája közt, de míg a korábbi film a Dallas-féle szappanoperák álomvilágának szatírája volt, a Mancs már csak mesebeszéd. Az újgenerációs honi mozik közül lehetett volna az Overdose vagy a szintén egyszerre személyes és műfaji Fehér Isten párja is, ehelyett hatásvadász, bulváros, mint a Coming out és a Megdönteni Hajnal Tímeát. Ál-biopicként nézve pedig giccsesebb és hiteltelenebb a rosszemlékű Dianánál is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/02 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12195