KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/szeptember
NEKROLÓG
• Schubert Gusztáv: Molnár Gál Péter (1936-2011)
MAGYAR MŰHELY
• Pintér Judit: Palackposta-bontás Szőts István Röpirata ma
BŰNADAPTÁCIÓK
• Gelencsér Gábor: A közélet magánosítása A film noirtól a melodrámáig
• Ardai Zoltán: Egy családregény mélye Karamazov-mozgóképek
• Tüske Zsuzsanna: Anya noir Mildred Pierce
HŐSÖK 2.0
• Benke Attila: Szuperhősök 2.0 Batman, Robin Hood, James Bond
• Kovács Marcell: Mindenki kapitánya Joe Johnston: Amerika Kapitány
• Varró Attila: Káosz és karizma Conan, a barbár
• Kolozsi László: Hollywoodi sorsjáték Joseph Campbell: Az ezerarcú hős
LATIN MOZI: BRAZÍLIA
• Kóbori Sarolta: Pauliwood fényei és árnyai Brazil mozi
• Sepsi László: A nyomor sikertörténetei Favela-mozi
DARDENNE
• Báron György: Apák és fiúk Dardenne
FILMISKOLA
• Varga Zoltán: Száműzött szavak, beszédes zörejek A hangsáv lehetőségei
• Lukács Péter Benjámin: A fantasztikum hangjai Hangdramaturgia
DIGITÁLIA
• Gerdelics Miklós: Játékhack Videójáték és politikai aktivizmus
TELEVÍZÓ
• Baski Sándor: Keresztapák reneszánsza Borgiák
FESZTIVÁL
• Kovács Kata: Megkésett kamaszkor Edinburgh
HATÁRSÁV
• Pataki Gábor: A nagy Fény-tér kalkulátor Moholy-Nagy László: A fény művészete
KÖNYV
• Pálos Máté: Képrobbanás Hornyik Sándor: Idegenek egy bűnös városban
FILM / REGÉNY
• Roboz Gábor: Bőrbörtön Thierry Jonquet: Tarantula
• Horváth Eszter: Pygmalion szikével A bőr, amelyben élek
KRITIKA
• Varga Balázs: Nyári fagy Így ért véget a nyaram
MOZI
• Tüske Zsuzsanna: A hódkóros
• Varró Attila: Biutiful
• Baski Sándor: Talán egy másik életben
• Kolozsi László: Talán egy másik életben
• Vajda Judit: Született feleség
• Roboz Gábor: Happy Happy
• Baski Sándor: Ismeretlen föld
• Kovács Kata: Hétköznapi pár
• Alföldi Nóra: Barátság extrákkal
• Lovas Anna: Hupikék törpikék
• Nevelős Zoltán: Cowboyok és űrlények
• Kovács Marcell: A majmok bolygója: Lázadás
DVD
• Pápai Zsolt: Senna
• Nagy V. Gergő: Ketten az úton
• Alföldi Nóra: Az éjszaka országai
• Sepsi László: A zátony
• Tosoki Gyula: Kóser játszma
• Varga Zoltán: A szobatárs
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: Papírmozi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Háború a Földön

Kömlődi Ferenc

 

Noha John Travolta, a gonosz főszereplő (és az egyik producer) cáfolja, hogy a filmnek bármi köze lenne a szcientológiához, az irodalmi alapanyagot mégiscsak az elhíresült vallás alapítója, Ron L. Hubbard jegyzi. Igaz, jegyez ő más, talán sikeresebb sci-fiket is…

„A film egy olyan Földön játszódik, amilyet még senki sem látott” – ezt meg Roger Christian, a rendező nyilatkozta. Aztán így folytatta: „Bár a történet ezer év múlva zajlik, nem a hagyományos jövőt ábrázolja.”

A „nem hagyományos jövő”: bolygónkat (immáron több száz éve) egy ellenséges planéta sátáni lakói, a psziklók kerítették hatalmukba. Elpusztult az emberi civilizáció, a maradék túlélők törzsi szinten, kies völgyekben kései Tarzanként, Apokalipszis utáni, de leginkább ősidők előtti Vörös Szonjaként vegetálnak. Mindenütt a hajdani dicsőség-kapzsiság halódó jelei. A nem vadonélő homo sapiensek pedig a Star Trek klingonjaira kísértetiesen hasonlító psziklonok rabszolgái. És (természetesen) ekkor jő az ifjú megváltó, a rettenthetetlen harcos, az eposzok hőse… Csodák csodája (sőt, ilyet se látott még senki): ő győz!

Máskülönben a történetbonyolítás bosszantóan lineáris, a képi világ még a sablonos sci-fikét is alulmúlja. Egyedüli pozitívum Travolta és Forest Whitaker színészi játéka.

Na meg az elképesztő ostobaság. Amikor egy mű(alkotás) már annyira rossz, hogy attól jó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/12 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3159