KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/október
A GYILKOS LELKE
• Mezei Sarolta: „Akarsz-e játszani halált?” [RÉSZLET] A slasher pszichológiája
NEKROLÓG
• Gazdag Gyula: Romvári József 1926–1911
MALICK
• Varga Dénes: A felperzselt Éden Terrence Malick: táj és természet
• Hubai Gergely: Mozart, Wagner, Zimmer Malick filmzenéi
IZLAND
• Tornai Szabolcs: Retrómorál Baltasar Kormákur
• Géczi Zoltán: Észak-déli átjáró Lélegezz!
• Pintér Judit Nóra: Sorsvesztők Izlandi vérvonal
A GYILKOS LELKE
• Szabó Ádám: Hideg, sötét csendben Bérgyilkosballadák
• Varró Attila: Öreg gyilkos Harry Brown
APOKALIPSZIS ÉS MELANKÓLIA
• Pintér Judit Nóra: A magányos bolygó Melankólia
• Baski Sándor: Az apokalipszis melankóliája Határhelyzetek
VALÓSÁGMÁSOLATOK
• Jankovics Márton: Megkettőzve Hasonmás-filmek
• Király Hajnal: A hely szelleme Utazások Itáliába
HATÁRSÁV
• K. Horváth Zsolt: Dada és humor A.E. Bizottság: Jégkrémbalett
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Az informáltság illúziója Gazdasági hírek
FILMHÉT
• Buglya Zsófia: Globálkolorit Osztrák Filmhét
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Ford Scorpio James Sallis: Drive
• Sepsi László: Amerikai kelepce Nicolas Winding Refn: Drive – Gázt!
KRITIKA
• Vajda Judit: Négy évszak meséi Mike Leigh: Még egy év
• Kovács Kata: Hideg sör, gyönyörű lányok Sofia Coppola: Made in Hollywood
• Gorácz Anikó: Iskolapéldák Iskolák és rendszerek
• Palotai János: Művészettörténet-írás kamerával A Nyolcak nyomában; Átrajzolt film
• Pápai Zsolt: Fertelmes felvilág A vizsga
MOZI
• Zalán Márk: Egy fehér, fehér világ
• Nevelős Zoltán: Animal Kingdom
• Alföldi Nóra: Őrült, dilis, szerelem
• Pápai Zsolt: Submarine
• Baski Sándor: Pótpasi
• Forgács Nóra Kinga: Angèle és Tony
• Roboz Gábor: Néma csönd
• Varga Zoltán: Végső állomás 5 – 3D
• Sepsi László: Végső állomás 5 – 3D
• Szabó Noémi: Jane Eyre
• Kovács Marcell: Cápák éjszakája 3D
• Tüske Zsuzsanna: Colombiana
• Varró Attila: Fertőzés
• Vajda Judit: A guardista
• Sepsi László: Johnny English újratöltve
DVD
• Varga Zoltán: Szex a neten
• Pápai Zsolt: Közös titkunk
• Sepsi László: Pokolba az élettel

• Vincze Árpád: Kutyahideg
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Film / Regény

Mordecai Richler: Így látta Barney

Férfibú

Vajda Judit

Vajda Judit

Richler regényének erényeit máshol kell keresnünk, mint a film verzióét.

Mordecai Richler kanadai zsidó író 1997-es könyvét – szemben a 13 évvel később elkészült szívhezszóló, édesbús filmes adaptációval – nagyon nehéz szeretni. Ennek legfőbb oka magának a főhősnek, Barney Panofskynak a személye: „egy 67 éves, mind összébb zsugorodó férfi, alig csöpögő pöccsel”; leginkább a szerző kortársa, a hasonló közegből származó Philip Roth Sabbath-jának rokona (a Sabbath színházából). Az ő egyes szám, első személyben megírt fiktív emlékiratait olvashatjuk, fia, Michael „Mike” Panofsky lábjegyzeteivel és utószavával kiegészítve.

Barney megkísérli kronológiai sorrendben – a házasságai által meghatározott három részben – elmesélni a múltat, ám minduntalan elkalandozik, írása így elsőre bennfentes, az olvasót kizáró (lefordítatlan francia és latin kifejezésekkel teleszórt), terjengős fecsegésnek tűnik. Az Így látta Barney azonban nem ilyen – csak éppen lassan, apránként tárulnak fel szépségei.

Legérdekesebb vonása a narrációban keresendő: több különféle oknál fogva ugyanis a főhős közel sem mindentudó mesélő (a regény egyik kulcsfontosságú eseményét például, jó barátja – áldozata? –, Boogie rejtélyes eltűnésének pontos részleteit nem tudja felidézni), ráadásul hangsúlyozottan megbízhatatlan elbeszélő. Az őt mindegyre kiigazító Mike lábjegyzeteiből pedig nemcsak bizonyos távolságból, szűrőn keresztül láthatjuk a figurát, de kibontakozik általa egy újabb történet is, az apját megfejteni kívánó fiúé, akiben – az Utószó tanúsága szerint – különbözőségük ellenére mégiscsak ott van az apja.

Szintén izgalmas probléma az Így látta Barney-vel kapcsolatban az olvasói azonosulás kérdése. Vajon tényleg csak azért szeretjük meg ezt a cseppet sem szeretetre méltó vénembert a végére, mert ő a főhős, egyben a mesélő? „Az élet abszurd, és senki sem ért meg igazán senki mást” – vélte fia szerint Barney. Nos, azért egy kísérletet tehetünk.

Európa Könyvkiadó


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 49-49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10870