KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/október
A GYILKOS LELKE
• Mezei Sarolta: „Akarsz-e játszani halált?” [RÉSZLET] A slasher pszichológiája
NEKROLÓG
• Gazdag Gyula: Romvári József 1926–1911
MALICK
• Varga Dénes: A felperzselt Éden Terrence Malick: táj és természet
• Hubai Gergely: Mozart, Wagner, Zimmer Malick filmzenéi
IZLAND
• Tornai Szabolcs: Retrómorál Baltasar Kormákur
• Géczi Zoltán: Észak-déli átjáró Lélegezz!
• Pintér Judit Nóra: Sorsvesztők Izlandi vérvonal
A GYILKOS LELKE
• Szabó Ádám: Hideg, sötét csendben Bérgyilkosballadák
• Varró Attila: Öreg gyilkos Harry Brown
APOKALIPSZIS ÉS MELANKÓLIA
• Pintér Judit Nóra: A magányos bolygó Melankólia
• Baski Sándor: Az apokalipszis melankóliája Határhelyzetek
VALÓSÁGMÁSOLATOK
• Jankovics Márton: Megkettőzve Hasonmás-filmek
• Király Hajnal: A hely szelleme Utazások Itáliába
HATÁRSÁV
• K. Horváth Zsolt: Dada és humor A.E. Bizottság: Jégkrémbalett
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Az informáltság illúziója Gazdasági hírek
FILMHÉT
• Buglya Zsófia: Globálkolorit Osztrák Filmhét
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Ford Scorpio James Sallis: Drive
• Sepsi László: Amerikai kelepce Nicolas Winding Refn: Drive – Gázt!
KRITIKA
• Vajda Judit: Négy évszak meséi Mike Leigh: Még egy év
• Kovács Kata: Hideg sör, gyönyörű lányok Sofia Coppola: Made in Hollywood
• Gorácz Anikó: Iskolapéldák Iskolák és rendszerek
• Palotai János: Művészettörténet-írás kamerával A Nyolcak nyomában; Átrajzolt film
• Pápai Zsolt: Fertelmes felvilág A vizsga
MOZI
• Zalán Márk: Egy fehér, fehér világ
• Nevelős Zoltán: Animal Kingdom
• Alföldi Nóra: Őrült, dilis, szerelem
• Pápai Zsolt: Submarine
• Baski Sándor: Pótpasi
• Forgács Nóra Kinga: Angèle és Tony
• Roboz Gábor: Néma csönd
• Varga Zoltán: Végső állomás 5 – 3D
• Sepsi László: Végső állomás 5 – 3D
• Szabó Noémi: Jane Eyre
• Kovács Marcell: Cápák éjszakája 3D
• Tüske Zsuzsanna: Colombiana
• Varró Attila: Fertőzés
• Vajda Judit: A guardista
• Sepsi László: Johnny English újratöltve
DVD
• Varga Zoltán: Szex a neten
• Pápai Zsolt: Közös titkunk
• Sepsi László: Pokolba az élettel

• Vincze Árpád: Kutyahideg
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Suite Française

Kovács Kata


Suite Française – angol-francia-kanadai, 2015. Rendezte: Saul Dibb. Írta: Irène Némirovsky regényéből Matt Charman és Saul Dibb. Kép: Eduard Grau. Zene: Rael Jones. Szereplők: Michelle Williams (Lucile), Kristin Scott Thomas (Angellier-né), Mathias Schoenaerts (von Falk), Ruth Wilson (Celine), Eric Godon (Joseph), Sam Riley (Benoît). Gyártó: Alliance Films / Qwerty Films / Scope Pictures. Forgalmazó: Vertigo Média Kft. Feliratos. 105 perc.

 


Irène Némirovsky öt részesre tervezett, Franciaország 1940-es német megszállása idején játszódó regényfüzére az írónő deportálásával, majd Auschwitzban, 1942-ben bekövetkezett halálával befejezetlenül maradt. Két történetet és egy vázlatot tartalmazó füzete lányai birtokába került, akik naplónak vélték és nem fedezték fel valódi tartalmát és értékét egészen a kilencvenes évek végéig. A Suite Française a 2004-es frankfurti könyvfesztivál szenzációja, később bestseller lett, 2006-ban magyarul is kiadták.

A rendező Saul Dibb egy kisköltségvetésű gengszterfilm, majd egy tehetségről árulkodó kosztümös biopic, A hercegnő (melynek egyébként szintén kényszerházasság a kiindulópontja) után vágott bele Matt Charman forgatókönyvíróval (Kémek hídja), hogy Némirovsky örökségül hagyott írásait egy történetté gyúrja össze. A film egy már megszállt kisvárosban játszódik, több szálon taglalva a német katonák és a helyi lakosok együttélését, az ellenséges oldalakon állók kölcsönös lenézésétől kezdve szerelmi viszonyaikon át a szexuális zaklatásig, leginkább pedig a különböző osztályokhoz tartozó, karizmatikus nőalakok ábrázolásában jeleskedik. A rideg Madame Angellier évek óta magas lakbérek behajtásával kínozza a környék szegényeit, köztük Celine-t és családját, ám a háború nem válogat, mindkét háztartásba bekvártélyoznak egy-egy német tisztet. A jobb házba egy vérbeli úriember jut, érzelmes zongorajátékával és bús tekintetével hamar megdobogtatja a Madame menye, Lucile szívét, aki sokkal nagyobb beleéléssel tekintget a náci tiszt után, mint ahogyan a szolid érdekházasságban szerzett, fronton lévő férjét hazavárja. A középpontban az ő melodrámai románcuk áll, és ugyan nem szerencsés, hogy a film legerőteljesebb pillanatait mégsem nekik köszönheti (lásd a vicomte és asszonya utolsó közös vacsoráját), összességében megrázóan és őszintén közvetíti Némirovsky humánus szellemiségét – mondván, az ellenség is csak ugyanolyan ember, mint mi vagyunk. A sors cinikus fintora, hogy az említett ellenség Némirovsky-t sem kímélte, ám a film akkor is hatásos, ha ennek a háttér-információnak nem vagyunk a birtokában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12387