KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
   2011/október
A GYILKOS LELKE
• Mezei Sarolta: „Akarsz-e játszani halált?” [RÉSZLET] A slasher pszichológiája
NEKROLÓG
• Gazdag Gyula: Romvári József 1926–1911
MALICK
• Varga Dénes: A felperzselt Éden Terrence Malick: táj és természet
• Hubai Gergely: Mozart, Wagner, Zimmer Malick filmzenéi
IZLAND
• Tornai Szabolcs: Retrómorál Baltasar Kormákur
• Géczi Zoltán: Észak-déli átjáró Lélegezz!
• Pintér Judit Nóra: Sorsvesztők Izlandi vérvonal
A GYILKOS LELKE
• Szabó Ádám: Hideg, sötét csendben Bérgyilkosballadák
• Varró Attila: Öreg gyilkos Harry Brown
APOKALIPSZIS ÉS MELANKÓLIA
• Pintér Judit Nóra: A magányos bolygó Melankólia
• Baski Sándor: Az apokalipszis melankóliája Határhelyzetek
VALÓSÁGMÁSOLATOK
• Jankovics Márton: Megkettőzve Hasonmás-filmek
• Király Hajnal: A hely szelleme Utazások Itáliába
HATÁRSÁV
• K. Horváth Zsolt: Dada és humor A.E. Bizottság: Jégkrémbalett
TELEVÍZÓ
• Huber Zoltán: Az informáltság illúziója Gazdasági hírek
FILMHÉT
• Buglya Zsófia: Globálkolorit Osztrák Filmhét
FILM / REGÉNY
• Varró Attila: Ford Scorpio James Sallis: Drive
• Sepsi László: Amerikai kelepce Nicolas Winding Refn: Drive – Gázt!
KRITIKA
• Vajda Judit: Négy évszak meséi Mike Leigh: Még egy év
• Kovács Kata: Hideg sör, gyönyörű lányok Sofia Coppola: Made in Hollywood
• Gorácz Anikó: Iskolapéldák Iskolák és rendszerek
• Palotai János: Művészettörténet-írás kamerával A Nyolcak nyomában; Átrajzolt film
• Pápai Zsolt: Fertelmes felvilág A vizsga
MOZI
• Zalán Márk: Egy fehér, fehér világ
• Nevelős Zoltán: Animal Kingdom
• Alföldi Nóra: Őrült, dilis, szerelem
• Pápai Zsolt: Submarine
• Baski Sándor: Pótpasi
• Forgács Nóra Kinga: Angèle és Tony
• Roboz Gábor: Néma csönd
• Varga Zoltán: Végső állomás 5 – 3D
• Sepsi László: Végső állomás 5 – 3D
• Szabó Noémi: Jane Eyre
• Kovács Marcell: Cápák éjszakája 3D
• Tüske Zsuzsanna: Colombiana
• Varró Attila: Fertőzés
• Vajda Judit: A guardista
• Sepsi László: Johnny English újratöltve
DVD
• Varga Zoltán: Szex a neten
• Pápai Zsolt: Közös titkunk
• Sepsi László: Pokolba az élettel

• Vincze Árpád: Kutyahideg
PAPÍRMOZI
• Bayer Antal: PAPÍRMOZI

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Törésteszt

Kolozsi László

Crash Test Dummies – osztrák, 2006. Rendezte és írta: Jörg Kalt. Kép: Eva Testor. Zene: Bernhard Fleischmann. Szereplők: Maria Popistasu (Ana), Bogdan Dumitrache (Nicolae), Simon Schwarz (Jan), Kathrin Resetarits (Martha). Gyártó: Amour Fou Filmproduktion / Icon Film. Forgalmazó: Új Budapest. Feliratos. 93 perc.

 

Van, akinek a Crash Test Dummies-ról (a Törésteszt eredeti címéről) egy amerikai tévésorozat jut az eszébe, van, akinek egy rockegyüttes, és azt hiszem, azok a legkevésbé szerencsések, akiknek Jörg Kalt – szürke, de azért korántsem jelentéktelen – filmje. Kalt mintha végzetes és filmjére egyáltalán nem jól ható késztetést érzett volna arra, hogy megjelenítse, mit is jelent egy egyszerű román polgár számára az EU-csatlakozás. Mintha nem tudott volna letenni arról, hogy eu-komform mondanivalóval ízesítse kissé még keletlen, de némi nyámmogással fogyasztható művét. A Törésteszt egy igen lehangoló (bécsieknek egzotikus) bukaresti lakótelepen kezdődik, a két főhős, a román pár természetesen egy lerobbant Daciából startol, hogy elérje a Bécs felé – hazánk érintésével – közlekedő buszt. Kalt alkotásának nem csak a struktúrája, de a dialógusai és a története is a szépemlékű Ébrenjárók című magyar munkát idézi – sajnos azért is, mert az sem volt mentes az ellentmondásoktól. (Kiderül, hogy a lopott autó elszállításra váró hősök vízuma lejár, de visszafelé a határon mégis simán átengedik őket, holott az ellenkező irányba tartva még le is kellett vetkőzniük; beszélnek angolul, de németül meg sem tudnak mukkanni, a fiú semmit sem tud Madridról és a többi) A Töréstesztnek egyetlen mentsége van: az ide-oda vetődő, majd újra és újra egymásba ütköző, tulajdonképpen biliárdgolyóként mozgó alakok (Bécs kopott snookerasztalnak tűnik) lassan mintha álomba merülnének; egy álomvilágba. Ahol van ugyan Práter nevű hely. Van Árpád nevű maffiózó. De nincs idő. Nincsenek valóságos, hihető események. Az égiek (vagyis inkább Kalt) nagyot taszajt a szereplőkön, és azok tétován mozognak, meg sem lepődve azon, hogy ismét a másikba – vagy a másik ismerősébe, testvérébe – ütköztek. A Törésteszt (akárcsak a méltán népszerű friss román filmek többsége) nem az operatőr, hanem a színészek miatt marad emlékezetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2007/10 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9145